Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

12.2 1932. junius 24. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 221 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsának ügyrendjéről

1932. június 24-iki közgyűlés. 221. szám. 197 (

4

) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő küldöttség elnöke, tagjai és jegyzője írják alá. (5) A szavazók neveit tartalmazó jegyzéket a jegyzőkönyvhöz hozzá kell fűzni és a fűzőzsinór végét hivatalos pecséttel kell ellátni. 87. §. A titkos szavazás eredményének jelentése. (i) A szavazatszedő küldöttség elnöke a titkos szavazás megtörténtéről a törvényhatósági tanács elnökének jelentést tesz, egyben a szavazásról felvett jegyzőkönyvet, a szavazók neveit tartalmazó jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (85. §. (6) bekezdés) átadja. (2) Az elnök (10. §.) a jegyzőkönyvet (89. §.) a jegyző útján felolvastatja. 88. §. A titkos szavazásnál a szavazatok egyenlő megoszlása. (1) A titkos szavazásnál, ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök (10. §.) nem dönthet. (T. 36. §. (is) bekezdés — T. 46. §. (4) bekezdés.) (2) Az (1) bekezdés esetében újabb titkos szavazást kell elrendelni és azt a legközelebbi tanácsülés napirendjére egyidejűleg ki kell tűzni. (T. 36. §. (is) bekezdés — T. 46. §. (4) bekezdés.) (3) Ha a szavazatok az újabb titkos szavazásnál is egyenlően oszlanak meg, a határozatot sorshúzás útján kell megállapítani. (T. 36. §. (is) bekezdés — T. 46. §. (4) bekezdés.) (4) A sorshúzást a szavazatszedő küldöttség tartja meg. 89. §. A határozat kihirdetése. (1) A jegyzőkönyv felolvasása (87. §. (2) bekezdés) után az elnök (10. §.) megállapítja, hogy a határozat mellett szavazott-e annyi tanácstag, ahány szavazat a határozathoz szükséges. (2) A határozathoz, ha jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, rendszerint egyszerű szótöbbség kell. (T. 36. §. (13) bekezdés — 46. §. (4) bekezdés.) (3) Az önálló indítvány sürgős napirendre tűzését kimondó határozathoz a törvényhatósági tanács Összes tagjainak általános többsége szükséges. (T. 36. §. (10) bekezdés — T. 46. §. (4) bekezdés.) (4) A titkos szavazással hozott határozat kihirdetése után az elnök (10. §.) a jegyzőkönyvet, a jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (85. §. (e) bekezdés) a választás jogerőre emelkedése időpontjáig való megőrzés céljából a jegyzőnek (15. §.) adja át. (5) A (4) bekezdésben említett szavazólapokat és borítékokat a választás jogerőre emelkedése után az elnök (10. §.) jelenlétében haladék nélkül meg kell semmisíteni. KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 90. §. A széksértés. (1) A törvényhatósági tanácsnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait, vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet,, vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a tanácstag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés vagy rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el. (T. 38. §. (1) és (io) bekezdés). (2) A széksértés esetében az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával a tiszti főügyészt (helyettesét) a széksértés elkövetése kérdésében indítványtételre hívja fel. A tiszti főügyész (helyettese) a széksértés elkövetése kérdésében elnöki felhívásra köteles indítványt tenni. Az indítvány felett az ülés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz. (T. 38. §. (2) és (10) bekezdés.) 50