Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931
15. 1931. julius 1. rendes közgyűlés jegyzőkkönyve - 214
232 1931. július 1-i közgy űlé s. 214. szátn^ !214. Tárgyaltatott a 184.600/1931— VII. számú előterjesztés a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak illetményeire és ellátási díjaira vonatkozó egyes rendelkezéseknek 1931. évi január hó 1-től való újabb szabályozása ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a törvényhatósági tanács által is pártolt előterjesztésére elhatározza a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak illetményeire és ellátási díjaira vonatkozó egyes rendelkezéseknek az 1931. évi január hó 1-től való újabb szabályozását és a szabályozásnak megfelelően a következőkben rendelkezik : I. 1. A székesfővárosi közoktatási alkalmazottak, valamint a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazott dajkák és napibéres altisztek az 1931. évi január hó 1-től kezdve a jelen határozathoz csatolt 27. számú kimutatás 1—9. számú táblázatai szerint megállapított illetményeket (fizetéseket, havidíjakat, napidíjakat, napibéreket stb.) kapják. II. 2. Az óvónők, tanítók és tanárok kinevezésük után rendszerint a megfelelő fizetési csoport A) osztályának legalsó fokozatában kezdik meg szolgálatukat. Fizetésük azután a megállapított várakozási időközök leteltével fokozatosan emelkedik, amíg az V. fizetési csoportban a B), a többi fizetési csoportokban pedig az A) fizetési osztály legmagasabb fokozatát eléri. 3. 1. Ha a polgármester olyanokat nevez ki óvónői, tanítói vagy tanári állásra, akik a fővárosi szolgálatukat megelőzően az illető állásra előírt szabályszerű képesítéssel más nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott kisdedóvónál vagy iskolánál rendszeres alkalmazásban voltak, azoknak a kinevezéssel elért álláshoz szükséges képesítés birtokában, rendszeres állásban megszakítás nélkül eltöltött egész szolgálati idejét a fizetési fokozatba való besorozás alapjául be kell számítani. 2. Ha a szolgálat folytonosságában megszakítás lenne, a megszakítást megelőzően eltöltött szolgálati időt a fizetési fokozatba való besorozás alapjául be kell számítani abban az esetben, ha az illető alkalmazott betegség vagy más alapos ok miatt volt kénytelen szolgálatát abbanhagyni és ezt a körülményt megfelelően igazolni tudja. Ha a szolgálati idő folytonosságában jogerős bírói, illetve fegyelmi ítélettel kimondott hivatal-, illetve állásvesztés következtében lenne megszakítás, a megszakítást megelőzően eltöltött szolgálati idő beszámítására nézve az 1913. évi XVI. törvénycikk 7. szakaszában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó része a fizetési fokozatba való besorozás alapjául nem számítható be. 3. A fizetési fokozatba való besorozás szempontjából szabályszerű képesítés gyanánt nemcsak az elnyert tanszék összes tárgyainak tanítására jogosító képesítést kell tekinteni, hanem szabályszerűnek kell venni már a korábban megszerzett azt a képesítést is, amely az illető iskolanemnél vagy azzal azonos jellegű iskolánál valamely rendes tárgy tanítására jogosít, feltéve, hogy a korábbi képesítés birtokában az illető iskolánál elnyerhető tanszékek ugyanolyan fizetések élvezetével vannak egybekötve, mint a kinevezéssel épen elért állás. 4. Ugyancsak szabályszerű képesítésnek kell tekinteni már az elemi iskolai tanítói, illetve az elméleti tárgyak vagy a rajz tanítására képesítő polgári vagy középiskolai tanári oklevelet is azoknál az iparostanonciskolai tanítóknál, akik az általános vagy szakrajz tanítására jogosító képesítést később megszerezték. 5. Be kell továbbá számítani annak a szolgálati időnek a felét is, amit a IV. vagy V. fizetési csoportba tartozó állásokra kinevezett alkalmazottak kinevezésüket megelőzőleg az illető állásra előírt szabályszerű képesítés nélkül, de legalább elemi iskolai tanítói oklevél birtokában az 1. bekezdésben megjelölt állásokban töltöttek el. 6. A tanítói vagy tanári állásra kinevezett alkalmazottaknak az 1914. évi július hó 25-ike és az 1918. évi december hó 31-ike között katonai szolgálatban eltöltött idejét, továbbá az ebből a katonai szolgálatból kifolyólag hadifogságban eltöltött idejét — és pedig az utóbbit a visszatérés napjáig — a fizetési fokozatba való besorozás alapjául úgy kell beszámítani, mintha az 1. bekezdésében megjelölt állásokban, az előírt képesítés birtokában, megszakítás nélkül töltötték volna el. A hadifogságban eltöltött időt azonban csak akkor lehet figyelembe venni, ha az alkalmazottnak mind a hadifogságba jutása alkalmával, mind a hadifogság tartama alatt tanúsított magatartását igazolták.
