Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

14. 1931. junius 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 162 - Szabályrendelet a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjáról

192 1931. június 3-iki közgyűlés. 162. szám. Az a legkisebb időtartam, amelynek leteltével ugyanaz a gyógyászati segédeszköz ismételten adható, a haskötőre, a sérvkötőre és pólyára nézve hat hónap, a szemüvegre, a mankóra és lúdtalpbetétre 1 év s végül az egyéb, költségesebb gyógyászati segédeszközökre (műláb, műkar, rögzítők stb.) vonatkozólag két év. Gyógyászati segédeszköz az említett határidőn belül ismételten csak akkor igényelhető, ha arra kórtani elváltozás miatt szükség van. Gyógyászati segédeszköz javításának költsége az alapot csak akkor terheli, ha a javításra a természetes elhasználás miatt van szükség. 21. §. Fogászati gyógykezelést, amely a műtéti és konzerváló gyógykezelést (ideértve a fogtömést is) foglalja magában, az alap csak az általa fenntartott fogászati rendelőben nyújt. A tag a saját és igényjogosult családtagjai után a felhasznált anyag árának az intézőbizottság által megállapított önköltségi árát az alapnak megtéríteni köteles. Műfogakat és mufogsorokat úgy a tagok, mint a családtagok csak a bizottság által mindenkor megállapított kedvezményes díj viselése mellett igényelhetnek. 22. .§. Szülési és anyasági segélyre tarthatnak igényt a tagok és az igényjogosult családtagok. A szülési segély mérvét időközönként az intézőbizottság állapítja meg. Amennyiben az igényjogosult szülés esetén a 15. §-ban biztosított kórházi ápolást veszi igénybe, úgy a szülési segélyt nem igényelheti. Az anyasági segély a tag havi törzsfizetésének 100%-a, amely a szüléstől számított két hónapra elosztott egyenlő részletben jár az igényjogosultak részére. A szülési segély a szabályszerűen anyakönyvezett születés igazolása esetén azonnal, az anyasági segély pedig előzetesen kéthavi részletben folyósítandó. Ikerszülés esetén a szülési és anyasági segély teljes összege a született gyermekek mindegyike után kiutalandó. Halvaszületés esetén, vagy az újszülött időközben történt elhalálozása esetén az anyasági segély nem engedélyezhető, illetőleg az elhalálozás után beszüntetendő. Amennyiben a házastársak mindketten fővárosi alkalmazottak, úgy a szülési és anyasági segély mindkét szülő törzsfizetése után jár. 23. §. Az igényjogosult családfő elhalálozása esetén temetési segélyre tarthatnak igényt az igényjogosult házastársa, ennek nemlétében az elhalt igényjogosult gyermekei és ilyenek hiányában azok a családtagok, akik után a családfő haláláig családi pótlékot élvezett. A tag elhalálozása esetén a temetési segély összege ideiglenesen az utoljára élvezett havi törzsfizetés, illetve a havi ellátási díj 200%-a. Az igényjogosult családfőt nejének, valamint a 14. §. szerint igényjogosult többi családtag elhalálozása esetén ideiglenesen az egyhavi törzsfizetés, illetve a havi ellátási díj 100%-a illeti meg. Ha a tag eltemettetéséről nem a segélyre igényjogosult, hanem más gondoskodik, ennek a temetés valóságos költségét, a temetési segély erejéig meg kell téríteni. Ha a tagnak nincsen olyan hozzátartozója, aki eltemettetéséről gondoskodik, az alap a temetési segély erejéig maga is gondoskodhat az eltemetésrői. A közköltségen történő temetés költségét az alap nem téríti meg. VII. Az alap által nyújtott kölcsön. 24. §. Az igényjogosult tagok részére az alapból megokolt esetekben kölcsön folyósítható. Hitelezés céljára az alap saját vagy idegen tőkéből csak annyit fordíthat, amekkora összeget a törvényhatósági tanács e célra felsőbb jóváhagyás mellett külön engedélyez. A kölcsön feltételeinek megállapítása, valamint a kölcsönösszegek engedélyezése az intézőbizottság hatáskörébe tartozik.