Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1931. május 15-iki közgyűlés.- - 115. sz&rt. (2) Legalább háromévenkint, de ha indokolt gyakrabban, képesített, vagy elismert biztosítástechnikai szakértővel meg kell állapíttatni az önálló vagyonkezelésű intézmények nyugdíjalapjával kapcsolatban a mindenkori járuléktartalék-szükségletet Ha ennek a szükségletnek a megállapításaként hiány mutatkoznék, erről a törvényhatósági bizottság közgyűlésének az évi számadásban jelentést kell tenni, hogy a közgyűlés a hiánynak miként való fedezéséről határozzon. VIII. FEJEZET. Az ellátás terheinek a viselésére vonatkozó rendelkezések. 50. §. A járulékok rendeltetése. A VII. fejezet rendelkezéseinek megfelelően lerótt járulékok a szabályrendeleten alapuló ellátások (nyugdíjak, özvegyi és nevelési járadékok) terheinek a fedezésére szolgálnak. 51. §. Az ellátás terheinek előirányzása és elszámolása. A szabályrendeleten alapuló ellátásokat annak az alapnak a terhére kell előirányozni és elszámolni, amely alapnak a terhére az alkalmazott fizetését kapta. 52. §. Az ellátás terheinek a fedezése az önálló vagyonkezelésű intézményeknél. (1) Az önálló vagyonkezelésű intézményeknél a járulékok összegéből, továbbá az ellátási terhek fedezésének a biztosítására zárszámadásilag engedélyezett összegekből nyugdíjalapot kell létesíteni. — Ezt a Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinél, Budapest Székesfőváros Gázműveinél, valamint Budapest Székesfőváros Vízműveinél egyenként külön-külön mint önálló, a többi önálló vagyonkezelésű intézményeknél, mint ezeknek közös nyugdíjalapját kell megszervezni. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinél és Budapest Székesfőváros Gázműveinél a nyugdíjalaphoz kell csatolni a 48. §. értelmében történő törlesztések összegeit is. (2) A nyugdíjalapot alkotó tőkék felhasználásáról és miként való gyümölcsöztetéséről a törvényhatósági bizottság közgyűlése határoz. A takarékbetétként való gyümölcsöztetés iránt a pénzkészletek gyümölcsöztetésére érvényes szabályok szerint kell intézkedni. (3) Az ellátás terheinek a járulékokból és az alap jövedelmeiből nem fedezhető hiánya elsősorban az illető önálló vagyonkezelésű intézményt, másodsorban a székesfőváros központi háztartását (községi alap) terheli. Indokolt esetekben a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a hozzájárulása alapján az ellátás terheinek a fedezésére az alap tőkéjét is igénybe lehet venni. (4) A családi pótlék, a temetési segély csak a nyugdíjalapnak 5%-on felül történő gyümölcsöztetéséből befolyó összeget terhelhetik, egyébként csak az intézmény személyi kiadásainak a terhére eshetnek. Ugyanez vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az alkalmazásnak a 9. §. (1) 2/c pontja alapján való megszűnése esetén, valamint azokra, amelyek a 9. §. (5), a 12. §. (2), a 18. §., a 20. §. (6) bekezdése és a 31. §. értelmében válnak esedékessé. A 13. §. és a 22. §. (1), (2) és (4) bekezdése értelmében kifizetésre kerülő ellátásból le kell vonni a szabályrendelet alapján a hozzátartozókat megillető járadékok háromhavi összegét, a 22. §. (7) bekezdése alapján kifizetésre kerülő ellátásból pedig azt a háromszorosan számított összeget, amellyel az árvák havi nevelési járadéka az özvegy halála következtében emelkedett. Ezek az összegek a nyugdíjalapot (befolyó járulékokat), azok pedig, amelyek a levonás után fennmaradnak, az intézmény egyéb személyi kiadásait terhelik. (5) A nyugdíjalapok részletes évi költségvetéseit és számadásait az egész községi háztartásra vonatkozó évi költségvetésekkel, illetve zárószámadásokkal a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé kell terjeszteni.