Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

144 1931. május 15-iki közg

yűlés. 115. szám. 13. §. Az özvegy (elvált nő) ellátása az alkalmazott (nyugdíjas) halálát követő három hónapban. (1) A tényleges szolgálatban levő alkalmazottnak, vagy a nyugdíjasnak a halála után az elhalálozást követő három hónapon át az özvegy részére ki kell fizetni mindazt a fizetést (munkabért, nyugdíjat) és egyéb állandó jellegű rendszeres járandóságot, amelyre az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) ezalatt az idő alatt igénye lett volna, ha életben marad. Ezalatt a három hónap alatt az özvegy egyéb ellátásban nem részesülhet. A fizetést az 5. §. (2) bekezdésének megfelelően kell számítani. — Az így kifizetett összegeket még abban az esetben sem kell visszatéríteni, ha későbbi megállapítás szerint az özvegy ellátásra jogosult nem volna. (2) Ha a tényleges szolgálatban levő alkalmazott, vagy a nyugdíjas halála után a 12. §. (3) bekezdése értelmében ellátásra jogosult elvált nőt hagyott hátra, a jelen §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokat az elhalálozást követő három hónapon át a tartásdíj erejéig az elvált nőnek kell kifizetni. Az elvált nőt ezalatt a három hónap alatt nem lehet egyéb ellátásban részesíteni. (3) Ha a tényleges szolgálatban levő alkalmazott vagy nyugdíjas halála után a 12. §. (3) bekezdése értelmében ellátásra jogosult több elvált nőt hagyott hátra,a jelen §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokat az elhalálozást követő három hónapon át az'egyes tartásdíjak erejéig az elvált nők részére kell kifizetni. Ha a tartásdíjak összege a járandóságokat (nyugdíjat) meghaladja, az elvált nők részére a járandóságokat (nyugdíjat) a tartásdíjak arányában elosztva kell kifizetni. (4) Ha az ellátásra jogosult elvált nőn (nőkön) kívül özvegyi járadékra jogosult özvegy is van, az elvált nőt — vagy az elvált nőket együttesen — csak az (1) bekezdésben megállapított járandóságok 40%-a illeti meg. Az így kifizetésre kerülő összegek sem haladják meg az egyesekre nézve a tartásdíjnak a megfelelő időre eső összegét; az ezenfelül maradó összeget az özvegynek kell kiutalni. (5) Ha az elhunytnak az intézménynél természetben adott lakása volt, az özvegynek a halálesetet követő lakbérnegyedben vagy a lakás használatára, vagy az ezzel egyenértékű pénzbeli megtérítésre lehet igénye. Erre nézve a székesfőváros polgármestere esetenkint határoz. (6) Ennek a §-nak a rendelkezései csak a 22. §-ban megállapított korlátozásokkal alkalmazhatók. 14. §. Az özvegyi járadék összege. • (1) Ha az alkalmazott elhalálozásakor tényleges szolgálatban volt, az özvegyi járadékot annak az összegnek alapulvételével kell megállapítani, amelyet a férj az elhalálozás idejében történő nyugdíjazás esetén a szabályrendelet értelmében nyugdíj címén igényelhetett volna. (2) Ha a férj elhalálozásakor nyugállományban volt, az özvegyi járadék megállapításánál a férj által élvezett nyugdíj összege az irányadó. (3) Az özvegyi járadékot az alapul szolgáló összeg 50%-ában kell megállapítani. (4) Ha az özvegy férjénél több mint 20 évvel fiaralabb volt, özvegyi járadékát a 20 éves korkülönbséget meghaladó minden év után4%-kal csökkenteni kell.—A csökkentés legnagyobb mértéke az özvegyi járadéknak 40%-a. (5) Az elvált nőt a 12. §. (3) bekezdés értelmében megillető ellátás nem haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a férjet a bírói ítélet kötelezte és nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. (6) Ha az alkalmazott több ilyen elvált nőt hagyott hátra, ezek mindegyikének igénye van a tartásdíj összegéig ellátásra; ezeknek az ellátásoknak együttes összege azonban nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. Ha a tartásdíjaknak együttes összege az özvegyi járadékként megállapítható összeget meghaladja, az elvált nők ellátásának összegét arányosan csökkenteni kell. Ha ugyanabból az özvegyi járadékból ellátásban részesülő elvált nők száma csökken, a többiek ellátásának összegét arányosan emelni kell. Az így kiadódó ellátási összegek sem lehetnek azonban nagyobbak a tartásdíjnál. (7) Ha az alkalmazott halálakor az ellátásra jogosult elvált nőn kívül özvegyi járadékra jogosult özvegyet is hagyott hátra, az elvált nőt a jelen §. értelmében megállapítható özvegyi járadékból csak annak 40%-a erejéig illeti meg ellátás. Ez az ellátás sem lehet azonban nagyobb, mint az elvált nő által élvezett tartásdíj; a megmaradó összeget az özvegynek kell kiutalni. (8) Ha az alkalmazott halálakor több ellátásra igényjogosult elvált nőt és ezek mellett özvegyet is hagyott hátra, az elvált nők az özvegyi járadéknak ugyancsak 40%-áig tarthatnak igényt ellátásra, amelyben a (6) bekezdés értelmében részesülnek. (9) Ha az elvált nő(k) részéről igényelhető ellátási összeg(ek), az özvegyi járadék 40%-át nem éri(k) el, a fennmaradó összeget az igényjogosult özvegy részére kell