Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. május 15-iki közgyűlés. 114. szám. IV. FEJEZET. Az özvegyi járadék. 14. §. Az özvegyi járadékra való igény. (1) Özvegyi járadékra igénye van annak a nőnek, akinek a férje, amikor meghalt, állandó ellátásra jogosult volt, vagy állandó ellátást élvezett, 1. ha az elhunyt férjjel ennek tényleges szolgálata idejében, vagy azt megelőzően, 2. legalább hat hónappal a férj halála előtt lépett törvényes házasságra s 3. ha a férj a házasságkötés idején még nem volt 60 éves és 4. ha a férjjel ennek halála idején együttélt. Az állandó ellátásra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, akinek a nyugdíjra való igénye csak feltételesen és ideiglenesen szűnt meg [11. §. (2)]. l-hez. Ha a házasságot a férj nyugdíjazása után kötötték, özvegyi járadékot csak akkor lehet igényelni: a) ha a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt vagy előtt született gyermeket törvényesítették, vagy b) ha a férjet, aki a házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor még nem töltötte be ezt a szolgálati időt, amely beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű ellátásra nyújt igényt, a házasságkötés után annál az intézménynél, amelynek szolgálatából nyugállományba került, újból alkalmazzák s ebben az új alkalmazásban ellátásra ismét jogosulttá válik. Az újabb alkalmazásban eltöltött szolgálati idő azonban egy évnél rövidebb nem lehet. 2-höz. Ha az özvegy férjével a férj halálát megelőző hat hónapon belül kötött házasságot, özvegyi járadékra igényt tarthat: a) ha igazolja, hogy férje a házasságkötésük idején nem szenvedett abban a betegségben, amely a halálát okozta, vagy b) ha a házasságkötés törvényesítés végett történt, vagy c) ha a házasságból utószülött származott. 3-hoz. Ha a férj a házasságkötés idején életének 60. évét már betöltötte, az özvegy csak akkor kaphat özvegyi járadékot, a) ha a férj a házasságkötés után még három éven át szolgált, vagy b) ha a házasságból gyermek származott, vagy c) ha a házasság által gyermeket törvényesítettek. 4-hez. Aki férjével ennek elhalálozása idejében nem élt együtt, özvegyi járadékra igényt tarthat, ha erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. (2) Ha az alkalmazott az intézmény érdekeinek védelmében, az intézményt fenyegető veszedelem vagy kár elhárítása céljából tanúsított magatartása következtében meghal, özvegyének, ha a házasság a halált okozó tevékenység idejében már fennállott, özvegyi járadékra van igénye, még akkor is, ha az elhunyt alkalmazott ellátásra egyébként jogosult nem volt, vagy ha a házasságkötéstől a haláleset bekövetkezéséig hat hónap még nem telt el, vagy ha az alkalmazott a házasságkötés idején a 60. életévét már betöltötte. (3) Az a nő, akinek az alkalmazottal kötött házasságát bírói ítélet jogerősen felbontotta, az alkalmazott halálával a következő feltételek együttes meglétében ellátásra igényt tarthat: a) ha a házasság fennállása esetén özvegyi járadékra jogosult volna, b) ha a házasságot a bírói ítélet egyedül a férj hibájából bontotta fel, c) ha a házasságot felbontó bírói ítélet a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte, d) ha nem ment újból férjhez. 15. §. Az özvegy (elvált nő) ellátása az alkalmazott (nyugdíjas) halálát követő három hónapban. (1) A tényleges szolgálatban levő alkalmazottnak, vagy a nyugdíjasnak a halála után az elhalálozást követő három hónapon át az özvegy részére ki kell fizetni mindazokat a készpénzilletményeket (nyugdíjat), ideértve a lakáspénzt is, amelyekre az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) ezalatt az idő alatt igénye lett volna, ha életben marad. Ezalatt a három hónap alatt az özvegy egyéb ellátásban nem részesülhet. Az így kifizetett készpénzilletményeket (nyugdíjat) még abban az esetben sem kell visszatéríteni, ha későbbi megállapítás szerint az özvegy ellátásra jogosult nem volna. (2) Ha a tényleges szolgálatban levő alkalmazott, vagy a nyugdíjas halála után a 14. §. (3) bekezdése értelmében ellátásra jogosult elvált nőt hagyott hátra, a jelen §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokat az elhalálozást követő három hónapon át a tartásdíj erejéig az elvált nőnek kell kifizetni. Az elvált nőt ez alatt a három hónap alatt nem lehet egyéb ellátásban részesíteni.