Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930
13.1 1930. október 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1098 - 1099 - 1100 - 1101 - 1102 - 1103 - 1104
484 1930. október 15-iki közg yűlés. 109 8—110 4. szám. !1098. Az elnök az elhunyt bizottsági tagokról az alábbiakban emlékezik meg: Bauknecht Tamás építési ügyekben vett részt a főváros munkájában. A közéletben tiszteletreméltó vezető szerepet vitt, mint egyesületek elnöke és szakmájának tevékeny munkása. Korb Flóris a legnagyobb magyar építészek egyike számos nagyszerű alkotásával tette felejthetetlenné nevét. Budapest monumentális épületei őrzik emlékezetét és közügyeink iránt való érdeklődése még külön is hálára kötelez vele szemben. Zsombor Géza, nyugalmazott államtitkár, egész életét a közélet terén töltötte el. 30 évig volt Sopron város törvényhatósági bizottságának tagja és Budapestre kerülve itt is számottevő munkása lett a közügyeknek. Különösen figyelemreméltók a lakásínség és közélelmezés dolgában megindított mozgalmai. A közgyűlés az elnök javaslatára elhatározza, hogy az elhunyt tagok emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti. !1099. Az elnök kegyelettel emlékezik meg a volt bizottsági tagokról, akik az utolsó közgyűlés óta elhunytak. így Rózsavölgyi Manó és Eulenburg Salamonról, valamint Birghoffer Józsefről, aki mint utolsó céhmester, egy letűnt világnak érdemes képviselője volt. Ugyancsak megemlékezik azokról az érdemes tisztviselőkről, akik életüket és munkásságukat a székesfővárosnak áldozták. így dr. Breuer Albert közvágóhidi és állatvásári igazgatóról, aki a közélelmezés terén kifejtett munkásságáért érdemel hálás kegyeletet, Vas Bernát közegészségi és bakteriológiai igazgatóról, akinek nagy része van abban, hogy Budapest egészségügyi intézményei nemcsak hogy elérték az általános európai színvonalat, hanem sok tekintetben mintául szolgálhatnak. Schödl Lipót, a gázművek volt igazgatójáról, aki egy félszázadot meghaladó időt töltött a fővárosi gázművek szolgálatában, példás lelkiismeretességgel dolgozott, munkakörében vezető és alkotó egyéniség lett és a közönséggel való érintkezésben előzékenysége például szolgált. A közgyűlés az elnök javaslatára elhatározza, hogy a volt bizottsági tagok és a volt vezető tisztviselők emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti. !1100. Az elnök megemlékezik végül arról a megrázó szerencsétlenségről, mely az angol forgalom hatalmas alkotását • megsemmisítette, ezzel az emberi haladás tiszteletreméltó alkotása semmisült meg az elemekkel való küzdelemben és pusztulásában magával ragadta az angol élet értékes vezetőit. Hangoztatja, hogy minden művelt népnek éreznie kell ezt a veszteséget, mert a haladás minden alkotása az emberiség közös ügye. Bejelenti, hogy a szerencsétlenség alkalmából Budapest részvétét kifejezte a londoni lordmajor előtt, aki szíves szavakkal köszönte meg a részvétnyilatkozatot. Tudomásul szolgál. Ezután az elnök felhívja a tanácsnok-főjegyzőt a közigazgatási bíróság alábbi két ítéletének a bemutatására. !1101.- A tanácsnok-főjegyző bemutatja a közigazgatási bíróság ítéletét dr. Kis Jenő törvényhatósági bizottsági tag tagságának az elvesztése ügyében. A közgyűlés az ítéletet tudomásul veszi. !1102. A tanácsnok-főjegyző bemutatja a közigazgatási bíróságnak az örökös törvényhatósági bizottsági tagok megválasztása ellen dr. Gál Jenő bizottsági tag panaszára hozott ítéletét, mely szerint a bíróság a panasznak helyt nem ad. Tudomásul szolgál. !1103. Az elnök bejelenti, hogy dr. Kis Jenő bizottsági tagságának megszűnése és Zsombor Géza bizottsági tag elhalálozása folytán megüresedett rendes tagsági helyekre az igazolóválasztmány dr. Kreutzer Lipót és Román Ernő póttagokat rendes tagokul behívta. Tudomásul szolgál. !1104. Az elnök bejelenti és a tanácsnok-főjegyzővel olvastatja az újonnan kinevezett m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter következő leiratát : »Magyarország Főméltóságú Kormányzója az 1930. évi szeptember hó 27. napján kelt magas elhatározásával engem m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterré kinevezni méltóztatott. Amikor e magas elhatározás folytán a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetését átveszem, arra kérem Méltóságodat, hogy a miniszteri állásomban reám háruló nagy feladatok megoldása körül, hivatali működésemben engem támogatni szíveskedjék. Budapest, 1930. évi szeptember hó 30-án. Ernszt Sándor s. k.« A közgyűlés a. leiratot tudomásul veszi és az elnök javaslatára elhatározza, hogy a hivatalába lépő m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert feliratilag üdvözli.
