Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

15. 1930. december 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1279 - 1280 - 1281

552 1930. december 3-iki közgyűlés. 1281. szám. (3) A titkos szavazás időtartama két óránál rövidebb nem lehet. (4) A szavazatszedő-küldöttség a közgyűlési teremtől különálló helyiségben működik. (5) A szavazatszedő-küldöttség helyiségében a szavazatszedő-küldöttség tagjain és négy szavazni kívánó törvényhatósági bizottsági tagon kívül más nem tartózkodhatik. (6) A szavazatszedő-küldöttség helyiségében négy — elrekeszthető — a szavazólap előkészítésére és a boríték beragasztására szolgáló fülkének kell lenni. (7) A fülkében a szavazni kívánó törvényhatósági bizottsági tagon kívül senki sem tartózkodhatik, abba senki be nem léphet és abba senki be nem tekinthet. (8) A szavazatszedő-küldöttség asztalának minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. (9) A szavazatszedő-küldöttség asztalán egy — a szavazólapokat tartalmazó borítékok bedobására alkalmas nyílással ellátott és zárható — urnát kell elhelyezni. (10) A szavazatszedő-küldöttség a titkos szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, ennek megtörténte után pedig a szavazatszedőküldöttség elnöke a szavatszedő-küldöttség összes tagjainak jelenlétében az urnát bezárja. (11) A titkos szavazás akként történik, hogy a szavazni kívánó törvényhatósági bizottsági tag a szavazatszedő-küldöttség asztalához lép, ott a szavazatszedőküldöttség elnökétől egy szavazólapot (11. §. (2) bekezdés) és egy borítékot (11. §. (4) bekezdés), valamint egy irónt átvesz, azután az elrekesztett üres fülkék (6. bekezdés) egyikébe lép, ott azt a lajstromot, amelyre szavazni akar, a lajstrom felett levő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba teszi, a borítékot beragasztja, visszamegy a szavazatszedő-küldöttség asztalához és a beragasztott borítékban levő szavazólapot az irónnal együtt a szavazatszedő-küldöttség elnökének átadja, aki az átvett borítékot az urnába helyezi. (12) A szavazólapnak és a borítéknak a szavazni kívánó törvényhatósági bizottsági tag részére való átadását és a szavazás megtörténtét a törvényhatósági bizottsági tagok névsorában az illető törvényhatósági bizottsági tag nevénél meg kell jegyezni. 15. §. A titkos szavazás eredményének megállapítása. (1) A titkos szavazás eredményét a szavazatszedő-küldöttség állapítja meg. (2) A megállapításnál — ideértve az urna (14. §. (9) bekezdés) kinyitását is — a szavazatszedő-küldöttség elnökén és tagjain kívül csak a bizalmi egyének (3. §. (7) bekezdés) lehetnek jelen. (3) A titkos szavazás eredményének megállapításánál számba nem vehető — érvénytelen — a szavazat aj ha a szavazólapot ismertetőjellel ellátott borítékban, vagy nem a hivatalból készített borítékban (11. §. (4) bekezdés) adták be, b) ha a szavazásra nem a hivatalból készített szavazólapot (11. §. (2) bekezdés) használták, c) ha a szavazólapot bármilyen ismertetőjellel látták el, d) ha a szavazólapon egy lajstromot sem jelöltek meg, vagy ha a szavazólapon több lajstromot jelöltek meg, e) ha a szavazólapon a keresztjelet nem valamelyik lajstrom felett levő kockába tették, f) ha a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz, g) ha ugyanazon borítékban különböző lajstromokra vonatkozó szavazatot tartalmazó szavazólap van. (4) Ha egy borítékban több szavazólap van és ha a keresztjelet valamennyi szavazólapon ugyanazon lajstrom kockájába tették, valamennyi szavazólap együttvéve egy szavazatot képez. (5) Ha a szavazó a lajstromon levő jelöltek neveiből törölt vagy azokhoz hozzáírt, a törlést, illetve hozzáírást — feltéve, hogy a szavazólap egyébként kifogástalan — figyelmen kívül kell hagyni és e szavazatot a keresztjellel szabályosan megjelölt lajstromra adott érvényes szavazatnak kell tekinteni. (6) A szavazatok érvényessége felett a szavazatszedő-küldöttség szótöbbséggel határoz. Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz. (7) Az érvénytelen szavazatokat az érvényes szavazatoktól külön kell választani, az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat a vonatkozó borítékokkal együtt folyószámmal kell ellátni és a jegyzőkönyvben röviden meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a szavazatszedő-küldöttség az illető szavazatot érvénytelennek találta.