Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

8. 1930. junius 4. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1011 - 1012 - 1013

1930. június 4-iki rendkívüli közgyűlés. 1013. szám. 439 Helyesen cselekedett a magyar Nemzetgyűlés, ariiikor a kényszerhelyzetet hangsúlyozta, nemcsak azért, hogy indokolja kortársai előtt, hogy miért fogadott el ilyen súlyos gyilkoló békét, nemcsak azért, hogy fedezve legyen a jövő nemzedék ítélete előtt, de helyesen cselekedett azért, mert ez jogi óvás, egy jogi fenntartás akart lenni, amit legfényesebben vélt demostrálni magának a törvénynek a szövege által. Tisztelt Uraim! Hála Istennek, az utolsó időben a revízió kérdésében kedvezőbb fordulat állott be. Ma már a nyugati állomok foglalkoznak Magyarországnak a his­tóriájával és közügyeivel. Ma már vita tárgyává teszik a felelősség kérdését a háború okozása körül és megállapították nagyon sokan, a külföldiek közül is azt a bebizonyí­tott históriai tényt, hogy bennünket e tekintetben semmiféle vétkesség nem terhelt. Ma már a külföldiek közül igen sokan vannak, akik mérlegelik azt, hogy a régi magyarországi határoknak mi volt a jelentőségük gazdasági és stratégiai tekintetben' nemcsak a mi szempontunkból, Magyarországot illetően, de a külföldet illetően is­Emlékezzünk meg hálatelt szívvel, szeretettel és mély tiszelettel azokról a nagy külföldi státusférfiakról, akiknek nagy szívük, nagy lelkük, nagy akarásuk latba­vetésével bátorsággal bírtak és bírnak, hogy megmozgatták a magyar ügyet, a magyar­ságnak az ügyét és síkraszálltak ezen ügynek az érdekében. És itt elsősorban meg­emlékezem Lord Rothermere-ről, akinek a munkálkodása emberfeletti. A magyar történelem ezt örökké meg fogja becsülni és aranybetűkkel fogja beleírni a nemze­teknek az annaleseibe, hogy egy igazságos, népeknek jólétéért, felbuzduló ember milyen munkát képes elvégezni. Mi revíziót akarunk. Mi nem kardcsörtetéssel : háborúval, felfordulással akarjuk a revíziót, hanem mi akarjuk a jognak, az igazságnak, a méltányosságnak, az erkölcsnek a fegyverével megváltoztatni azt a lesújtó ítéletet, amelyet ma 10 éve hoztak velünk szemben, amely annyi sok, kimondhatatlan szenvedést és nemzeti megalázást okozott nekünk. Legjobban jellemezte a helyzetet Mussolini, amikor azt mondotta egy alka­lommal, hogy egy életerős, élnivágyó, élni akaró nemzetet nem lehet egy békeszerző­désnek a koporsójában örökké fogva tartani. Mi most a legnagyobb nemzetközi Areopaghoz fordulunk a magyar igazságnak az ügyében : magyar igazságot kívánunk Genfben. Amikor ezt kívánjuk, egyúttal figyelmeztetjük a mi bíráinkat arra, hogy legyenek folytonosan tekintettel arra, hogy itt a Duna és Tisza partja mellett lakik ezer év óta egy nemzet, ezeréves alkotmánnyal, kultúrával, ezeréves tradícióval s hogy ez a nemzet nagy szolgálatokat tett európai missziójánál, fogva az egész világnak és hogy ezen missziót továbbra is teljesítenie kell. Ne felejtsük el, tisztelt uraim, egy percig sem, hogy mit mondott Deák: Amit erőszakkal elvisznek tőlünk, azt visszaszerezhetjük, amiről azonban önmagunk mondunk le, az elveszett örökre. Mi sohasem fogunk lemondani arról a jobb jövőről, hogy vissza legyenek állítva az országnak a határai. Mi ebben a hitben, ebben a remény­ben akarjuk teljesíteni honfiúi kötelességünket. Azt hiszem, hogyha mindenki így fog gondolkozni, mindenki így fog munkálkodni, akkor elmondhatjuk azt, hogy: In hoc signo vinces. Elfogadom Wolff bizottsági tag javaslatát. Végül Tauffer Gábor dr. bizottsági tag a következőkben jelenti be csatlakozását a benyújtott határozati javaslatokhoz: Tisztelt Közgyűlés! Trianon tizedik évfor­dulója nem a gyásznak az ideje. Gyászolni csak azt szabad és azt lehet, amit eltemet­tünk. Mi nem temettük el Nagymagyarországot, mi nem hagytuk eltemetni a multat, mert az a rengeteg energia, amely ezer esztendőn keresztül, ezeréven át millió és millió magyar embernek szorgalmas, becsületes munkájából adódott, ez az energia el nem veszhet soha. Lehet ennek az energiának egy részét egy időre lekötni és lekapcsolni, hogy együtt ne hathasson, hogy ne tudjunk védekezni a túlerő ellen, de csak átmenetileg, mert ez az energia megmarad és ez az energia győzni fog. Ma a nemeztnek magába kell szállnia és el kell gondolnia azt, hogy mik voltak azok a bűnök, amelyeket elkövetett, amelyek ide vezettek. Tisztelt Közgyűlés! Azt hiszem, hogy ezt a lelkivizsgálódást ma némán kell teljesíteni, ennek ezután legyen az az eredménye, hogy ennek az országnak minden polgára és'polgárainak minden pártja egy akaratban egyesüljön és égy elhatározásban akarja, hogy Trianont meg fogja bosszulni. Meg fogja bosszulni vagy a béke és a megértés eszközei által: azzal, hogy megszégyeníti azokat a népeket, amelyek majd rá fognak jönni arra, hogy milyen súlyos igazságtalanságot követtek el nemzetünkön, vagy pedig meg fogja bosszulni vassal és vérrel, hogy ha nem fog hatni az igazság szava. Mert megtanultuk a tör­ténelemből, hogy nemzetek vassal és vérrel támadnak fel újra. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Én a keresztény ellenzék nevében csatlakozom a beterjesztett határozati javaslatokhoz és azzal végzem szavaimat: hogy Trianon vesszen és éljen Nagymagyarország. _ _ ^ _ Több szónok feliratkozva nincs, az elnök a vitat bezárja es az előterjesztett határozati javaslatokat a közgyűlés döntése alá bocsátja. Az elnök a szavazás eredményeként határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés egyhangúlag tiltakozik az igazságtalan békeszerződés ellen, nagy szótöbbséggel

Next

/
Thumbnails
Contents