Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

8. 1930. junius 4. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1011 - 1012 - 1013

436 1930. június 4-iki rendkívüli közgyűlés. 1013. szám. szerződéssel összefüggő kérdésekben. Ezen elvi álláspontunknak megfelelően tiltakozunk ma is és csatlakozunk ebben a tiltakozásban a más indokokból is előttem felszólalt községi képviselő tagoknak a felszólalásához és tiltakozásához. Tiltakozunk nemcsak azért, mert nem engedhetjük és nem lehetséges, hogy népeket akaratuk megkérdezése nélkül szakítsanak el másoktól, nem lehet országokat szétdarabolni anélkül, hogy az abban lakó népeknek ne adjunk lehetőséget arra, hogy a maguk egységét világos kifejezésre juttathassák. A háború juttatott bennünket ide, a háború az, amely Magyarországnak ilyen rettenetes szenvedést hozott, de a háború mellett meg kell emlékezni arról is, hogy a háború kíméletlen volt mindenkivel szemben, aki nem teljesítette kötelességét. A háború kíméletlen volt még a harangokkal szemben is, amelyeket elvittek, hogy ágyukat öntsenek belőlük és azzal lövöldözzenek a békés emberekre, akik sohasem látták egymást. A harangok megszólaltak akkor is, amikor ú. n. győzelemről volt szó és ezzel kívánták fokozni a lelkesedést az egyik oldalon és az egyik népnél. A sajtó elnyomatásával igyekeztek a végletekig fokozni a gyűlöletet az emberek és emberek ellen azon hirek terjesztésével, amelyek alkalmasaknak látszottak arra, hogy az emberek harcos szenvedélyei felkorbácsolásával őket tényleg vadállatokká tegyék. Amikor mindezt megállapítjuk és látjuk azt, hogy Magyarország ilyen szomorú gazdasági és politikai viszonyok között él, kell, hogy minden állampolgárával egyetértve arra törekedjék, hogy a békeszerződések revíziója megtörténjék, akkor hangsúlyozzuk és nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, élesen elválaszt bennünket mindenkitől ebben a tekintetben az a törekvés, akik a békeszerződéseknek erőszakkal való megváltoztatására törekszenek. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a békeszerződések megváltoztatása csak békés úton történhetik. Azért, hogy békés úton történhessék a békeszerződések megváltoztatása, meg kell teremteni azt az egységet, ami az igazság mellett az erőt is adja. Egy nemzet csak akkor lesz képes igazsága mellett az erőt is kifejezésre juttatni, ha belsőleg egységes, ha belsőleg megteremtődik mindazon gazdasági és politikai előfeltétel, amely lehetővé teszi azt az egységet. Mi nem panaszkodhatunk a kisebbségek elnyomatása ellen, amíg idehaza nem teremtjük meg mindenkire nézve a békét és nem teremtjük meg a lehetőséget arra, hogy itt az emberek békességben élve egymással teljes politikai és gazdasági szabadságot élvezve igyekezzenek a béke revíziójára törekedni. T. Közgyűlés! A trianoni békeszerződést súlyosnak tartom, de emellett nem haladhatok el ezen ünnepélyes pillanatban is, hogy rá ne mutassak arra, hogy azért a háború előidézésében is súlyos baj volt az, hogy nem a népek döntöttek a háború megüzenése kérdésében, nem a népekre volt bízva a hadüzenet kérdése, hanem a hadüzenet olyan tényező kezében volt letéve, akinek befolyása sokszor a népek hangulatával, a népek felfogásával ellenkező érdekekből történt. Ha a háborút a népeknek kellett volna megindítani, ha a háború megindításánál népszavazás döntött volna, akkor soha nem lett volna háború, akkor soha nem lett volna senki, aki háborúba kényszerült volna és akkor a háborús uszítók : a hadseregszállítók és egyéb társaik kénytelenek lettek volna leülni a zöld asztalhoz tárgyalni, mint ahogy ma kénytelenek leülni a zöld asztal mellett tárgyalni és igyekezni a maguk igazságát érvényesíteni. Meg kell teremteni a belső revíziót, minden területen meg kell teremteni politikailag és gazdaságilag és olyan lehetőséget kell teremteni, amely lehetőségek biztosítják minden magyar állampolgárnak az egyenlő jogot politikailag, gazdaságilag és kulturális téren. T. Közgyűlés! Ne legyenek itt válaszfalak, ne állítsanak fel válaszfalakat sem vallási, sem osztályérdekek szempontjából, hanem hulljanak le a válaszfalak és a magyar ember a magyar emberrel szemben egyenlő értékű, egyenlő polgár legyen, akkor gazdaságilag, politikailag egyenlően tud érvényesülni. Épen ezért mi a magunk részéről nem tudunk hozzájárulni ahhoz az indítványhoz, amelyet Wolff Károly, bizottsági tag úr terjesztett elő és szükségesnek tartottuk, hogy a magunk álláspontját egy külön határozati javaslatba leszögezzük, amely határozati javaslat a békediktátum tekintetében és abból levont következtetésből talán még súlyosabb megállapításokat tartalmaz, mint amit előttem felszólalt bizottsági tag úr elmondott, de ugyanekkor szükségesnek tartjuk megállapítani azt is, hogy a békeszerződések revíziója elsősorban és sokkal könnyebben érhető el, ha Magyarországon is megteremtjük azt a demokratikus és alkotmányos kormányzást, amely más országokban és más népeknél megvan. Ennek, alapján a következő határozati javaslatot terjesztem elő : ^Budapest törvényhatósági bizottságának 1930. évi június hó 4-én megtartott rendkívüli közgyűlése a trianoni békeszerződés aláírásának 10 éves fordulója alkalmával is éles tiltakozását jelenti be az egész művelt világ előtt az úgynevezett békeszerzősédek ellen, amelyek nem két egyenlőjogú szerződő fél között jöttek létre és így nem nevezhetők szerződésnek, hanem csak az erőszak jogán létrejött diktátumnak. A trianoni békeszerződést az erőszak szülte és ennek következtében a szerződés megváltoztatásáért a népek önrendelkezési jogának érvényesüléséért minden rendelkezésre álló békés eszközzel küzdeni fogunk.