Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1010 - Szabály rendelet a székesfőváros hivatalainál, az általa fenntartott vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szolgálatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-c.-nek megfelelően való ellátásáról.

424 1930. május 28-iki közgyűlés. 1010. szám. (6) Az öregségi és rokkantsági járulékot a (2) bekezdésben említett járandóságok kifizetése alkalmával hivatalból kell levonni. (7) Az öregségi és rokkantsági járulékot az alkalmazottak mindaddig tartoznak fizetni, amíg a 4. §.-ban meghatározott ellátásra való jogosultságuk a 7. §. szerint meg nem szűnik. 13. §. A munkaadói hozzájárulás. (1) Az önálló vagyonkezelésű intézmények az 1929. évi január hó 1. napjától kezdődően a járulék fizetésére kötelezett alkalmazottak után az ezektől levont öreg­ségi és rokkantsági járulékkal egyenlő összegű munkaadói hozzájárulást fizetnek. (2) A 12. §. (5) bekezdésében megjelölt esetekben az önálló vagyonkezelésű intézmények külön munkaadói hozzájárulást nem fizetnek, hanem az általuk fizetett nyugdíj (nyugbér) járulékból a 12. §. (2) bekezdésében meghatározott járandóságok 2%-ának illetve 2­5%-ának megfelelő összeget, mint munkaadói hozzájárulást kell kezelni és felhasználni. 14. §. A járadékok megállapítása. (1) A szabályrendelet szerint való ellátások összegeinek a megállapításánál az 1928 : XL. törvénycikk VI. fejezetének az öregségi és rokkantsági járadék (özvegyi járadék, árvajáradék) megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) A szabályrendelet hatálya alá tartozó azoknál az alkalmazottaknál, akik a 12. §. (3) bekezdése szerint öregségi és rokkantsági járulék fejében az ott említett járandóságok 2'5%-át, illetve 2%-át fizetik, az 1928: XL. törvénycikk 50. §-ában megállapított fokozódó járadékrész megállapításakor a) az alkalmazottól levont járulékok kétszeres összegét, b) a székesfővárosi alkalmaztatást megelőző időről a székesfőváros javára esetleg átutalt járuléktartalékot [15. §. (1), 21. §.] kell alapul venni. (3) Azoknál a 3. §. 2. pontjában említett alkalmazottaknál, akik a szolgálati viszonyukra mindenkor érvényben lévő egyéb ellátási szabályrendeletek (jogszabályok) szerződések, szerződés jellegével bíró tanácsi határozatok szerint nyugdíjjárulékot \% fizetnek, az 1928: XL. törvénycikk 50. §-ában meghatározott fokozódó járadékrész megállapításakor alapul kell venni. a) az öregségi és rokkantsági járulékok fizetésének az ideje alatt levont összes (öregségi, rokkantsági valamint nyugdíj vagy nyugbér) járulékok együttes összegét, ami nem lehet kevesebb, mint az öregségi és rokkantsági járulék fizetésének az ideje alatt tényleg élvezett járandóságok [12.§.(2)]5%-a [ll.§. (1)], illetve 4%-a [11.§.(2)J, b) a székesfővárosi szolgálatot megelőző időről a székesfőváros javára esetleg átutalt járuléktartalékot [15. §. (1), 21. §.]. (4) Ezzel a szabályrendelettel meghatározott ellátás megállapításánál számításba kell venni azt az időt, amelyet az alkalmazott a székesfővárosnál történt alkalmaz­tatását megelőzően a székesfővárossal, illetve annak önálló vagyonkezelésű intézményé­vel a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló intézményeknél, a Magyar Nemzeti Banknál, illetőleg az 1928: XL. törvénycikk szerint biztosításra kötelezett vállalatnál, vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár kötelékében avagy a törvény 10. §-a alapján biztosítási kötelezettség alul mentesített munkaadónál az 1929. évi január hó 1. napjától kezdve eltöltött, de csak akkor, ha ez az idő az említett törvény határozmányai szerint az öregségi és rokkantsági járadékra való igény szempontjából beszámításra alkalmas. 15. §. A járuléktartalékok átutalása. (I) Abban az esetben, ha az alkalmazott az 1928: XL. törvénycikk által szer­vezett kötelező biztosítás valamely intézetétől lépett a székesfőváros szolgálatába és várománya ép (1928: XL. törvénycikk V. fejezet), az a biztosítóintézet (1928: XL. törvénycikk 101. és 145. §-ai), amelynél az átlépő alkalmazott után a biztosításra kötelezett a szolgálati (munka) viszony megszűnéséig az öregségi és rokkantsági járulékot lerótták, az átlépőnek járuléktartalékát (a 4%-os kamat alapján kiszámított díjtartalékát) a székesfőváros azon hivatalának, intézetének, intézményének, üzemé­nek, vállalatának a megkeresésére, amelynél az átlépő bármilyen alkalmazást nyert, az öregségi és rokkantsági járadék megállapítása szempontjából szükséges adatok közlése mellett az 1928. évi 5630. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet értelme­ben a székesfőváros javára köteles átutalni.

Next

/
Thumbnails
Contents