Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. 417 41. §. Az ellátás esedékessége. (1) A nyugdíj a nyugdíjazásra vonatkozó tanácsi határozatnak keltét követő hó 1. napjától előzetes havi, az özvegyi és a nevelési járadék az alkalmazott vagy nyugdíjas halálának napját követő negyedik naptári hónap első napjától előzetes havi részletekben válik esedékessé. — Az alkalmazott vagy nyugdíjas anya után a félárvák részére a nevelési járadék az anya halálát követő hónap első napjától esedékes. (2) Ha az özvegyi járadéknak az abban részesülőkre (özvegy, elvált nők) eső hányada, úgyszintén ha a nevelési járadék a szabályrendeletben megállapított okokból akár egészben, akár megosztásban változik, a változott ellátásokat az ok beálltát követő első esedékességi időponttól kezdődő hatállyal kell kiutalni, illetve számításba venni. (3) Az utószülött után a nevelési járadék — az (1) bekezdésben megállapított korlátozással — annak a hónapnak az 1. napjától esedékes, amelyben az utószülött született. (4) A temetési segélyt egy összegben kell utalványozni. 42. §. Az életbenlétnek az igazolása. (1) Ha az ellátásban részesülő az ellátást személyesen veszi fel, az életbenlétet nem kell igazolni. (2) Ha az ellátás kifizetése belföldön a posta útján történik, az életbenlétet a postai kézbesítés igazolja. (3) Ha az ellátásban részesülő az ellátást meghatalmazott útján veszi fel, a helyi hatósággal (kerületi elüljáró, polgármester, községi elüljáróság), az ellátás összegéről kiállított nyugtákon az életbenlétet igazoltatnia kell. (4) Azok az ellátást élvezők, akik a tanács engedélye alapján állandóan külföldön tartózkodnak, minden év szeptember havában kötelesek életbenlétüket igazolni. Ha az ellátásban részesülő ennek a kötelezettségének szeptember hó végéig nem tett eleget, az ellátás a naptári év végéig kifizethető ugyan, de a következő naptári év 1. napjától kezdődően a további kifizetéseket függőben kell tartani.. Az életbenlétet az ellátást élvezőnek állandó külföldi lakóhelyére illetékes magyar külképviseleti hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolnia. Indokolt esetben az életbenlét igazolására el lehet fogadni az ottani helyi közigazgatási hatóság által kiállított bizonyítványt is; ha az ellátásban részesülő szeptember hónapban Magyarországon tartózkodik, az életbenlétet a magyarországi tartózkodásának a helyére illetékes magyar helyi hatóság bizonyítványával is lehet igazolni. (5) Ha az ellátásban részesülő három hónapot meg nem haladó időre külföldre távozik, bejelentése alapján az ellátást a bejelentett címre, esetleg meghatalmazott kezéhez is ki lehet fizetni. 43 §. A fel nem vett ellátásra való igény elévülése. A kiutalt, de fel nem vett nyugdíjra, özvegyi, nevelési járadékra való igény, az esedékességtől számított egy évnek leteltével az intézmény nyugdíjalapjának javára elévül, kivéve, ha az igényjogosultat a felvételben erőhatalom kényszere gátolta. 44. §. A járadékok beszüntetése. A nyugdíjat, az özvegyi és a nevelési járadékot annak a hónapnak az utolsó napjával kell beszüntetni, amely hónapban a nyugdíjnak, az özvegyi, vagy a nevelési járadéknak megszüntetését maga után vonó ok bekövetkezett. VII. FEJEZET. A járulékok. 45. §. A nyugdíjjárulék. (1) Ennek a szabályrendeletnek a hatálya alatt levő alkalmazottak tényleges szolgálatuk tartama alatt nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.