Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. . 3. ha magyar állampolgárságát elvesztette; 4. ha nagykorúsították; 5. ha házasságot kötött; 6. ha közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. ha bűntett, vagy nyereségvágyból, vagy az állami vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt szabadságvesztésre jogerősen elítélték; 8. ha a bíróság a 7. pontban meg nem jelölt cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte ; 9. ha ellátottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben az 1., 4., 5. és 7. pontok alatt felsorolt esetekben a nevelési járadékot végleg be kell szüntetni; a 2., 3. és 6. pontok alatt felsorolt esetekben a beszüntetés csak az ok megszűnéséig történik és az ok megszűnését követő hónap 1. napjától kezdődően a nevelési járadékot ismét folyósítani kell; a 8. pont alatt meghatározott esetben a beszüntetés a szabadságvesztés tartamára terjed; a 9. pont esetében a 30. §. rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben a 2., 3., 6., 7. és 8. pontok alatt megjelölt esetekben az árvák további ellátását »a székesfőváros hivatalainál, az általa fentartott, vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szolgálatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregségi és rokkantsági, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928: XL. t.-c-nek megfelelően való ellátásáról szóló szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) Az özvegyi járadéknak bármily okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a- nevelési járadékot sem meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. 30. §. Az árva ellátottságának az esetei. (1) Az árvát ellátottnak [29. §. (1) 9.] kell tekinteni, ha: 1. önálló kereseti tevékenységet fejt ki és ebből havi 80 pengő értéket elérő jövedelme van ; 2. akár közszolgálatban, akár magánszolgálatban olyan alkalmazást nyer, amelynek javadalmazása a havi 80 pengő értéket eléri; 3. mint kolostorba, vagy zárdába belépett szerzetes, vagy apáca ünnepélyes fogadalmat tesz ; 4. nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátást nyújtó, vagy nevelőintézetben olyan ingyenes helyre helyezték el, amelyben az ellátás értéke a havi 80 pengőt eléri ; 5. olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyen helyezték el, amelynek értéke a havi 80 pengőt eléri; 6. olyan iskolai, vagy tanulmányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek összege a havi 80 pengőt eléri ; 7. kereskedőnél, iparosnál, vállalatnál mint inas, tanonc, növendék alkalmazást kap és összes fenntartási szükségleteit ellenszolgáltatás nélkül a munkaadó fedezi. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti, ha az (1) bekezdés 4., 5. és 6. pontjai alatt megjelölt ingyenes hely, alapítvány, alapítványi hely, vagy ösztöndíj, amelyet az árva élvez, családi természetű. (3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt okok valamelyike bekövetkezett, a nevelési járadékot nem lehet kiutalványozni és ha azt már folyósították volna, be kell szüntetni. (4) Ha az az ellátás, amely miatt a nevelési járadékot be kellett szüntetni, megszűnik, vagy az ellátás értéke kisebb lesz, mint havi 80 pengő, a nevelési járadékot az ellátás megszűnését követő hó 1. napjától kezdődően újra folyósítani kell, feltéve, hogy a nevelési járadékra való igényjogosultságnak a feltételei megvannak. 31. §. Ellátás az alkalmazott eltűnése esetén. (1) Ha az alkalmazott, akinek ellátásra igénye van, eltűnik és fel nem található, azoknak, akik utána nevelési járadékra jogosultak (20. §.), elsősorban az alkalmazottat esetleg megillető járandóságok terhére ideiglenesen azt az ellátást kell kiutalni, amely őket a szabályrendelet értelmében mint nevelési járadék megillette volna, ha az alkalmazott az eltűnéssel megegyező időben halt volna el, feltéve, hogy az ellátást kizáró okoknak (4. és 21. §.) egyike sem áll fenn. (2) Az eltűnés okából folyósított ideiglenes ellátás megszűnik, ha az eltűnt megkerül, vagy halála bebizonyul, vagy ha bírói eljárással jogerősen holtnak nyilvánítják. (3) Az (1) bekezdés értelmében adott ellátást visszakövetelni nem lehet.