Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. 411 19. §. Az özvegyi ellátás szabályainak alkalmazása az elvált nők ellátására. Az özvegyi ellátásra vonatkozó összes rendelkezéseket az elvált nő(k) ellátását illetően is megfelelően alkalmazni kell. IV. FEJEZET. A nevelési járadék. 20. §. A nevelési járadékra való igény. (1) Nevelési járadékban részesülnek a nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas alkalmazottnak törvényes, vagy törvényesített árvái. • (2) Ezekkel az árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá esik: 1. az alkalmazott (nyugdíjas) férfinek házasságon kívül született gyermeke, ha az atya apaságát jogszerűen elismerte, vagy ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, valamint 2. az a gyermek, akinek a javára az alkalmazott (nyugdíjas) férfit jogerős bírói ítélet tartásdíj fizetésére kötelezte, továbbá 3. mostohagyermeke, ha eltartásáról az alkalmazott férfi gondoskodott. (3) Nevelési járadékra a gyermeknek akkor is igénye van, ha a házasság megszűnésének, vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül született, vagy ha a szülők házasságát a bíróság jogerősen érvénytelennek nyilvánította. (4) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. (5) A nyugdíjra jogosult, vagy nyugdíjas nő után az árvákat nevelési járadék akkor is megilleti, ha atyjuk él. (6) Nyugdíjra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, aki a szabályrendelet 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott magatartás következtében meghalt. 21. §• Kizáró okok. (1) Nevelési járadékra nincs igénye annak az árvának: a) aki nem magyar állampolgár; b) akit a bíróság bűntett, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; c) aki az alkalmazott (nyugdíjas) örökbefogadott gyermeke. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti az a körülmény, hogy az alkalr mázott (nyugdíjas) gyermekét valaki örökbefogadta. 22. §. Az árvák ellátása az alkalmazott (nyugdíjas), valamint a járadékos özvegy halálát követő három hónapban. (1) A teljesen árva részére az alkalmazott, vagy nyugdíjas apa, illetve az alkalmazott, vagy nyugdíjas anya halála után három hónapon át mindazokat a járandóságokat ki kell utalni, amelyek az apát, illetve az anyát ezalatt az idő alatt megilletek volna, ha életben marad. [(13. §. (1).J (2) Ugyancsak ki kell utalni az (1) bekezdésben megállapított járandóságokat, ha az árva édesanyja a 13. §-ban megállapított ellátásra nem jogosult, valamint az anya elhunytakor, ha az apa teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (3) Ha az apa halála után a 14. §. (3) bekezdésében megállapított mérték szerint özvegyi járadékra jogosult özvegyet hagyott hátra, aki egyúttal az árva (árvák) édesanyja, abban az esetben az apa halálát követő három hónapon át a 13. §. (1) bekezdése értelmében kifizetésre kerülő járandóságok az árvák ellátására is szolgálnak. (4) Ha az édesanya az alkalmazott (nyugdíjas) apától törvényesen elváltán élt s ezért a 13.§-ban megállapított ellátás őt csak a tartásdíj erejéig illeti meg,az alkalmazott (nyugdíjas) apa halálát követő három hónapon át az árva (árvák) számára ki kell