Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros területén teherszekerekkel való közlekedés tárgyában

366 1930. május 28-ik

i köz

gyűlés. 978. szánt Szabályrendelet a székesfőváros területén teherszekerekkel való közlekedés tárgyában. A teherszekér kellékei. 1. §• A székesfőváros területén csak szilárd alkotású és állandóan jókarban tartott szekérrel szabad közlekedni. A nagyobb súlyú rakományok szállítására szolgáló oldalas és társzekér, amennyiben az kizárólag a főváros belterületén közlekedik, vagy rugóval, vagy oly kerekekkel látandó el, amelyeknek talpszélessége legalább 10-5 cm (4 hüvelyk), ellenben az oly szekér legkisebb talpszélessége, amely a főváros külterületén, vagy szomszédos helyiségekben is közlekedik, mint pl. a bort, sört, építési és kőanyagot, kőszenet stb. szállító szekér 6-5 cm-ben (2 és % hüvelyk) nyer megállapítást. Az esetben, ha a szekérnek rugója nincsen , a társzekérnél az első keréknek legalább 51 cm, a hátsó keréknek 58 cm, a többi szekérnél pedig 71, illetve 78 cm külső átmérővel kell bírni. 2- §• Teherszekéren vaskereket alkalmazni egyáltalán tilos. Tilos továbbá a kerékre domború, vagy kiálló szöggel, vagy csavarfejjel ellátott abroncsokat alkalmazni. 3. §• Minden szekéren megbízható működésű dörzsfék alkalmazandó. Kerékkötőláncnak, szíjnak, sarunak használata általában tilos. Hogy a dunajobbparti városrészek egyes meredekebb pontjain (Vár, Rózsadomb, Gellérthegy, Szemlőhegy. Svábhegy és Jánoshegy) személy- és forgalombiztonsági szempontból mennyiben engedélyezhető a kerék megkötése, azt a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága, az illetékes kerületi elüljáróság meghallgatása után állapítja meg. Mindazon utakon, ahol kerékkötőlánc stb. használata meg van engedve, ezt a körülményt táblákkal kell jelezni. Minden teherkocsira (szekérre) egy feljárólépcső és egy ülőhely szerelendő fel. Ez a rendelkezés a fővárosba alkalomszerűen bejövő vidéki fuvarosokra nem terjed ki. 4- §• A sötétség beálltával, vagy ködben nappal is, a teherkocsin két jól látható és jól világító, színtelenüvegű lámpát kell alkalmazni. A lámpák a kocsi két oldalára úgy szerelendők fel, hogy azok a kocsi szélességét szemléltessék, valamint hátrafelé is világítsanak. Vidékről jövő szekeret hasonlóképen kell megvilágítani. 5. §. Minden szekér (teherkocsi) jobboldalára a tulajdonos nevét és lakását feltüntető bádogtáblácskát kell felszerelni. Azok a tulajdonosok, akiknek több szekerük van, ezen táblácskán kötelesek a szekérnek egytől kezdődő folyószámát is feltüntetni. 6. §. A szekérbe csak ép és jókarban levő igavonó állatot szabad befogni. Nem szabad teherfuvarozásra használni olyan lovat vagy más állatot, mely 1. rosszul táplált, gyenge vagy elcsigázott; 2. amely ragályos betegségben, vagy olyan más betegségben szenved, amely az állat munkaerejét csökkenti, vagy neki fájdalmat okoz; 3. amely sántít, vagy szabad mozgásban bármily okból akadályozva van; 4. mely szerszámtörés következtében sérült, vagy amelyen még be nem gyógyul; illetve gyógykezelés nélkül hagyott sebek vannak; 5. amely könnyű igáslovaknal 4 évnél, nehéz igáslovaknál 3 évnél fiatalabb; 6. amely piszkos, gondozatlan; 7. amely csökönyös, rugós vagy más veszélyes tulajdonságai vannak. Harapós lovak állandóan szájkosárral látandók el.