Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 919

346 1930. május 28-iki közgyűlés. 918—919. szám. 4. Az iparengedélyt a bérlő tartozik megszerezni. A bérbeadó székesfőváros az iparengedély megtagadásából netán keletkező károkért semmi néven nevezendő felelősséget nem vállal s bérlő e címen a székesfőváros ellen kártérítési igényt nem támaszthat. 5. Bérlő köteles a bérösszegen felül és azzal egyidejűleg a székesfőváros tanácsának 120.917/1923—

III. tan. számú határozatával megállapított 3%-os kezelési költséget is megfizetni. 6. Bérlő köteles a most bérbeadott terület előtt lévő gyalogjárót gyalogközlekedésre alkalmas állapotba helyezni. 7. A bérbeadott területet bérlő a fennt megállapított célon kívül egyéb célokra nem használhatja és bérletbe vagy használatra senki másnak át nem adhatja. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy az eddigi, valamint a most megállapított, nemküjönben a tanács részéről még felvehető új, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket foglalja írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a bérbeadás csakis a szerződésnek a felek részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratok visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett értesíti. !919. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 50.801/1930—111. számú előterjesztése özv. Gudra Bálintnénak a X. ker., Kozma-utcában fekvő székesfővárosi terület bérbeadása ügyében. A közgyűlés a kisajátítási és a pénzügyi bizottságoknak és a tanácsnak egybehangzó javaslatához hozzájárulva elhatározza, hogy a X. ker., Sírkert- és Kozmautcák sarkán fekvő 7727/a hrsz. székesfővárosi telekből kihasított és a tanácsi III. ügyosztály térképtárában őrzött 7—

XXV. 19/a tt. sz. térrajzon kék színnel aláfestett határvonalakkal és 6 tervszámmal megjelölt 9 négyzetméter kiterjedésű székesfővárosi terület 200 pengő, azaz Kettőszáz pengő évi bérösszeg ellenében s a székesfőváros részéről bármikor és bármely okból érvényesíthető negyedévi fölmondási jog kikötése, egyebekben pedig a szokásos szerződési feltételek mellett az 1930. évi június hó 1. napjától kezdődően az 1934. évi december hó 31-ig terjedő időre özv. Gudra Bálintnénak sírgondozási cikkek (virág, fakereszt, gyertya stb.) árusítása céljára bérbeadja. A szokásos szerződéses feltételeken kívül kiköti még a közgyűlés a következőket: 1. Bérlő tartozik a bérösszeget lakbérnegyedenként előzetesen a székesfőváros központi pénztáránál befizetni. 2. A székesfőváros tanácsának tervei szerint felépítendő árusító bódé csupán előzetes bejelentés és a székesfőváros tanácsának szabályszerű építési engedélye alapján létesíthető s azt bérlő a bérlet bármely okból való megszűntekor minden kártérítésre való igény nélkül, saját költségén eltávolítani és a használt területet kitisztítva, elegyengetve, a székesfőváros rendelkezésére visszabocsátani tartozik. Ha bérlő az általa emelt felépítményt fentiek szerint el nem hordaná, úgy az azonnal a székesfőváros közönségének tulajdonába megy át s közigazgatási úton birtokba vehető, vagy pedig a székesfőváros tanácsa azt bérlő költségére lebontathatja és elhordathatja. 3. Bérlő köteles a bérösszegen felül és azzal egyidejűleg mindennemű adót, illetéket és egyéb közterhet, mely egyébként az ingatlantulajdonos székesfővárost terhelné, megfizetni. 4. Az iparengedélyt a bérlő tartozik megszerezni. A bérbeadó székesfőváros az iparengedély megtagadásából netán keletkező károkért semmi néven nevezendő felelősséget nem vállal s bérlő e címen a székesfőváros ellen kártérítési igényt nem támaszthat. 5. Bérlő köteles a bérösszegen felül és azzal egyidejűleg a székesfőváros tanácsának 120.917/1923—

III. tan. számú határozatával megállapított 3%-os kezelési költséget is megfizetni. 6. Bérlő köteles a most bérbeadott terület előtt lévő gyalogjárót gyalogközlekedésre alkalmas állapotba helyezni. 7. A bérbeadott területet bérlő a fent megállapított célon kívül egyéb célokra nem használhatja és bérletbe, vagy használatra senki másnak át nem adhatja. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a szokásos, valamint a most megállapított es a tanács részéről még felvehető új, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket foglalja írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a bérbeadás csakis a szerződésnek a felek részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett értesíti.