Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

5.2 1930. április 2. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 573 - 574 - 575 - 576 - 577

238 1930. április 2-iki közgyűlés. 573—577. szám. !573. Dr. Körmöczi Zoltán bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő : »1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy ugyanakkor, mikor súlyos betegek részére nincsen hely a közös kórtermekben, ugyanakkor üresen áll egész csomó ágy az úgynevezett különszobákban? Ha igen, hajlandó-e intézkedni sürgősen az iránt, hogy a sürgős kórházi ápolást igénylő betegek részére a különszobák ágyai is rendelkezésre bocsáttassanak, a közösszobák ápolási díjainak fizetési kötelezettsége mellett. 2. Hajlandó-e a polgármester úr a főpolgármester úrral egyetemben kisürgetni a) a kórházi költségvetések jóváhagyását, b) a népjóléti minisztériumtól esedékes díjhátraléknak a kifizetését és c) az új Rókus-kórházhoz való állami hozzájárulás számbeli és időbeli precizírozását? 3. Hajlandó-e a polgármester úr a közgyűlésnek kb. két év előtt hozott határozatának a perfektuálásával a népjóléti miniszter úrral való elszámolás ügyében a közigazgatási bíróság döntésének a kikérése céljából az előkészítő lépések megtételével a tiszti ügyészséget megbízni?« Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !574. Dr. Kollmann Dezső bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő : »Van-e tudomása a polgármester úrnak a kereskedőket súlyosan érintő legújabb zárórendeletről és hajlandó-e ennek enyhítése tárgyában megfelelő intézkedéseket tenni?* Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !575. Dr. Kollmann Dezső bizottsági tag a következő második interpellációt terjeszti elő : »Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a Társadalombiztosító járulékait még az adónál is kíméletlenebbül hajtják be és hajlandó-e az ipart és kereskedelmet elviselhetetlenül sújtó ezen terhek kíméletlen, megszégyenítő behajtási módjai miatt a m. kir. népjóléti minisztériumnál előterjesztést tenni?« Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !576. Dr. Kollmann Dezső bizottsági tag a következő harmadik interpellációt terjeszti elő: »Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a halhatatlan emlékű Bem József 1848—49-iki honvédtábornok szobrának felállítása körül botrányos huzavonák folynak; két szoborbizottság áll egymással szemben és hogy a Magyar-Lengyel Egyesület által életrehívott Bem-Szoborbizottságot a Balázs nyugalmazott táborszernagy úr által vezetett, de az egyesület által már tényleg beszüntetett Országos Bem Bizottság hatáskörét túllépve, — működni nem engedi. Aktatömegek keletkeznek különböző hatóságoknál és a Bem-szobor felállításának magyar nemzeti ügye ezen huzavonák folytán megállott? Hajlandó-e a polgármester úr felügyeleti jogánál fogva sürgősen intézkedni, hogy a Bem-szobor felállítását és a költségek gyűjtését az erre egyedül illetékes Bem Szoborbizottság intézze és hogy a már tényleg összegyűjtött cca 30.000 pengővel a szobor felállítására irányuló munkák megindíttassanak s a vetélkedések és összekülönbözések helyett a főváros közönségének és az egész nemzet kegyeletének szent jelét mutató szobor hirdesse a nemzet nagy önvédelmi 1848/49-es dicső harcosának szent emlékét?« Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !577. Martin János bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő : »1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy Móser Ernő országgyűlési képviselő, az országgyűlés képviselőházának 1930. évi február hó 5-én tartott ülésén a Köztisztviselők Kertvárosa Szövetségének ügyében interpellációt terjesztett elő, amelynek a belügyminiszter úrhoz intézett második részében a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 991/1928. számú közgyűlési határozatát az OFB-ítélettel szembenállónak és az építkezést megakadályozónak minősítette. 2. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy interpellációja indokolása során az interpelláló képviselő a következő súlyos vádakat emelte : a) Hogy Budapest székesfőváros az első pillanattól kezdve a legnagyobb averzióval és ellenszenvvel viseltetett a köztisztviselők, hadviseltek, hadirokkantak és hadiárvák ezen akciójával szemben. b) Hogy ezen averzió folytán szabott a székesfőváros tanácsa és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa olyan feltételeket, amelyek miatt építkezni képtelenek. c) Hogy a főváros huza-vona eljárása az oka annak, hogy a területigénylők választmánya cca 300.000 pengőt elspekulált. d) Hogy a Hajtsár-útnak az Egressy-út és Kerepesi-út közötti ki nem épített szakaszának kövezési munkálatai azért nem hajtatnak végre, mert a székesfőváros ezzel is mee akaria akadályozni a kertváros létesülését