Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

5.2 1930. április 2. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 571 - 572

1930. április 2-iki közg

yűlés. 570—572. szám. 237 A közgyűlés a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatára a Horthy Miklós Szeretetotthon (új szegényház) egy részének megépítésére az 1929. évi zárószámadás IX. fejezet I. Címén a Rendkívüli kiadások alatt fenntartott 2,696.130 P-nek, továbbá az 1930. évi költségvetés IX. fej. I. címén a Rendkívüli kiadások alatt előirányzott 300.000 P-nek, mindössze tehát 2,996.130 P-nek, azaz Kettőmilliókilencszázkilenvcenhatezeregyszázharminc pengőnek az összesen 4,240.830 P-t kitevő építési költségek terhére való felhasználását engedélyezi, továbbá felkéri a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy a szeretetotthon építése céljára általa kilátásba helyezett 480.000 P hozzájárulást bocsássa a székesfőváros rendelkezésére, végül utasítja a tanácsot, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hozzájárulásán felül még szükséges 764.700 P fedezetéről az 1931. évi költségvetésben gondoskodjék. A felhasználásra engedélyezett 2,996.130 P hitelösszeget a folyó évi költségvetés IX. fejezetén (közjótékonyság, szociálpolitika és közművelődés) az I. cím (Szeretetotthonok) Rendkívüli kiadásai között a központban kell elszámolni és ugyanezen költségvetési címen, azonban a rendkívüli bevételként kell majd a népjóléti és munkaügyi miniszter hozzájárulását az építési költségek javára bevételezni. Az építkezés mindaddig nem kezdhető meg, míg a népjóléti és munkaügyi miniszter hozzájárulása a székesfőváros pénztárába meg nem érkezett. Végül a budapesti munkanélküliség enyhítése érdekében Bechtler Péter bizottsági tag indítványának elfogadásával utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a fővárosi munkák vállalatba adásakor kösse ki, hogy a vállalkozók a munkák elkészítéséhez elsősorban budapesti és környéki munkásokat tartoznak alkalmazni, illetve, hogy a vidéki munkásokat csak abban az esetben alkalmazhatnak, ha a budapesti munkaközvetítők nem tudnak megfelelő munkást közvetíteni. Egyben kösse ki a tanács azt is, hogy a vállalt munka nem adható alvállalatba. Ezt a határozatát a közgyűlés jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. * * * Minthogy időközben az interpellációk előterjesztésére szánt idő elérkezett, az elnök a tárgysorozat tárgyalását megszakítja és bejelenti, hogy a közgyűlés áttér az interpellációk előterjesztésére. Az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármester foglalja el. !571. Steinherz Simon bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: »Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a főváros közüzemeiben dolgozó munkások bérei messze mögötte maradnak a megélhetés költségeinek? Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a munkásügyi bizottság 1928. évi november hó és 1929. évi december havában ismételten leszögezte a fenti tényállást és a közüzemek munkásai számára egy 15 százalékos fizetésemelés,, valamint egy 20 százalékos lakbérpótlék megadását javasolta? Van-e tudomása a polgármester úrnak ártól, hogy ennek ellenére a munkásság 1928. évi november hó óta csupán egyszer részesült 5 százalékos fizetésemelésben és hogy a munkásügyi bizottságnak azóta történt sürgető határozata ellenére ez ügyben a tanács részéről semmi sem történt? Hajlandó-e a polgármester úr tájékoztatni a közgyűlést a közüzemek munkásságát ezen jogosan elkeserítő magatartás okairól és egyben odahatni, hogy ez a kérdés átmenetileg nyugvópontra jusson azzal, hogy a munkásügyi bizottság határozatának megfelelően a munkásság most már visszamenően megfelelő bérrendezésben részesüljön?« Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !572. Vértes Emil bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: »Hajlandó-e a polgármester úr úgy a kormánynál, mint a háztulajdonosok érdekképviseleténél sürgősen interveniálni oly célból, hogy a rossz viszonyok közé került iparosok és kereskedők műhely- és boltbéreinek mielőbbi méltányos leszállításával, azoknak immár elviselhetetlen terhei némileg csökkentessenek és ezáltal számtalan jobb sorsra érdemes egzisztencia a tönkremenéstől megmenthető legyen. Hajlandó-e a polgármester úr erkölcsi súlyával és tekintélyével odahatni, hogy a most készülő új fővárosi lakbérszabályrendeletben a hosszabb időn át egy és ugyanazon műhely- vagy bolthelyiséget bérlő iparosnak és kereskedőnek az általa bérelt helyiségre elsőbbségi (opciót) joga intézményesen biztosíttassák, hogy ezáltal mindenféle kibérlési (kistájgerolási) kísérletektől megkíméltessék.* ., ... , , . , Az interpellációra a polgármester nyomban válaszol es megígéri, hogy ebben az ügyben a maga részéről mindent el fog követni és társadalmi úton is igyekezni fog a bajokon segíteni. A polgármester válaszát úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés is tudomásul veszi.