Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

4. 1930. március 1. ünnepi közgyűlés jegyzőkönyve - 441

1930. március 1-i ünnepi közgyűlés. 441. szám. 181 Ennek a tízesztendős korszaknak a története is élénken bizonyítja azt az ezer­éves történelmünkön átvonuló örök és halhatatlan igazságot, hogy a magyar nem­zetet csak nemzetfenntartó, ősi megszentelt hagyományai tudják fenntartani. Ezek a hagyományaink a legfőbb állami hatalomnak megingathatatlan ereje, Szent István király nemzetfenntartó eszméjének követése és az ősi magyar alkotmány tisztelete. T. Közgyűlés! Ha ezek közül a nemzetfenntartó tényezők közül csak egy is hiányzik, vagy csak egynek is az ereje lazul meg, akkor a nemzet a szertehúzó erőknek szabad prédája leszen, de, hogyha ezek az erőtényezők együtt vannak és összeműköd­nek, akkor ez a nemzet a sorstragédiának a legsúlyosabb csapásait ki tudja védeni, akkor ez a nemzet a legsötétebb mélységből fel tud emelkedni az élet napsugaras magaslatára. T. Közgyűlés! Ha ezek az erők nincsenek együtt, akkor a tespedés és csüggedés vesz erőt a nemzeten; de ha együtt vannak és hatékonyabban összeműködnek, akkor megindul a szorgos és áldozatos polgári munka, amely új fejlődés, új haladás és boldogulás felé viszi a nemzetet. A Kormányzó Ürnak immár történelmi magasságokba emelkedett személye ezeket az igazságokat és ezeket a tanulságokat érzékíti meg. A Kormányzó Ür pártok és párttusák felett álló tekintély, aki a maga egyéniségével a nemzet egységét és a nemzet összefogását bizonyítja. Ezen az erőn megtörnek a nemzetellenes próbál­kozásoknak a kísérletei. És ez a tekintély és ez az erő biztosítja azt, hogy a nemzet­fenntartó erők igenis diadalmaskodni tudnak a nemzet javára. Mélyen t. Közgyűlés! A Kormányzó Ür a hajóhídon hozzá volt szokva a fel­tétlen paracsoláshoz, de ő mégis mindig alá tudta magát vetni fennkölt engedel­mességgel az alkotmány korlátainak. A Kormányzó Úr, aki minden ízében katona és aki nevét először egy katonai hőstettel írta be a nemzetnek a történetébe, mégis tudott ennek a nemzetnek az első polgára lenni, aki polgári erényeivel és a polgári munkának az előmozdításával viszi előre a nemzetet a boldogulás felé. Mélyen t. Közgyűlés! A főváros törvényhatósága mindig mélyen át volt hatva az államfői tekintély, a nemzetfenntartó eszmék és az ősi alkotmány mély tisztele­tétől, valamint a polgári munkának a mélységes megbecsülésétől és a Kormányzó Ürban ezeknek a nagy eszményeknek fenségét ünnepli. Ezért a főváros törvényhatósági bizottsága az állam fejének, az alkotmányos Kormányzónak nemzetfenntartó nagy érdemeit a polgári munkának fennkölt alkotásával kívánja megünnepelni. Ezért a tanács a t. közgyűlés elé a következő javaslatot terjeszti: »1. Határozza el a közgyűlés, hogy az évforduló alkalmából mélységes ^tisztelete és hazafias ragaszkodása jeléül meg festeti a Kormányzó Úr Őfőméltósága arcképét és azt elhelyezteti a törvényhatósági bizottsági közgyűlés termeinek egyikében. 2. Új szeretetotthonát, amelynek építését a főváros szegényeinek befogadására és gondozására a jubileumi évben kezdi meg, a Kormányzó Úr Őfőméltóságának nevéről nagybányai vitéz Horthy Miklós-Szeretetotthonnak nevezi el. 3. Felkéri a Közmunkák Tanácsát, hogy a Várbástyának a Miniszterelnökségi palotától a koronázó főtemplomig terjedő részét Horthy Miklós-bástyának nevezze el. 4. A Kelenföldön építendő szülőotthont a Kormányzó Úr hódolattal tisztelt hitvesé­nek, a jótékonyság nemesszivű nagyaasszonyának védőszentjéről: »Szent Magdolnád­szülőotthonnak nevezi el. 5. A székesfőváros szociális intézményeiben és szociális akcióinak keretében az évforduló napján, folyó évi március hó 1-én mintegy 38.000 rászorultat ünnepi ellátás­ban részesít. Javasoljuk továbbá, hogy a közgyűlés ezen elhatározását hódoló feliratban hozza a Kormányzó Úr Őfőméltóságának tudomására. Ezután az elnök felhívja a tanácsnok-főjegyzőt a hódoló felirat ismertetésére. Dr. Gallina Frigyes tanácsnok-főjegyző felolvassa a hódoló feliratot, amely a következő : »F'őméltósága Kormányzó Úr! Ezer esztendő tengernyi napja míg lefolyt, Hungária sorshajója fenyegető viharok ostromló hullámain hánykolódott. A legutolsó tíz esztendő alatt Észak, Kelet, Dél és Nyugat minden orkánja szinte egyszerre támadt reá a kitűzött piros-fehér-zöld lobogóra, úgy látszott, mintha hiába hullott volna minden vér, melyet védelmére apáink áldoztak, minha hiába feszült volna az akarat, mely a büszke cél felé vezette a mi szent hajónkat. A magyar horizont besötétedett. Semerre sem látszott reménysugár. De a kegyes sors az utolsó percben elküldötte nekünk azt a férfiút, aki vaskézzel ragadta meg a kormánykereket. A parancsnoki hídra odaállította nagybányai vitéz Horthy Miklóst, a küldetéses vezért, akinek lángoló hazafisága, törhetetlen energiája, bölcses­séges körültekintése úrrá tudott lenni a História felzúdult hullámain és kijelölte azt az utat, amely kivezette a halálos veszedelemből. A vezér törhetetlen hite újra felgyújtotta a nemzet hitét, akarata megacélozta a magyar nép nagyot akarását, bátor és erős keze megmutatta számukra azt a révet a Történelem szemhatárán, ahol új, fényes, magyar remények fakadoznak. Nagybányai vitéz Horthy Miklósnak, Magyarország tíz eszten­dővel ezelőtt megválasztott Gubernátorának köszönheti a vérző Hungária, hogy a magyar vitorlás továbbra is büszkén írhatja a zászlójára: Fluctuat nec mergitur l 46

Next

/
Thumbnails
Contents