Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 378 - A budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai

1

930. februá

r 21-iki közgyűlés. 378. szám. 145 76. §. Záloglevéltökék és kamatok elévülése. Fel nem vett kamatok hat év, fel nem vett záloglevéltőkék pedig a törvényes határidő múlva a takarékpénztár rendes tartalékalapja javára elévülnek. 77. §. Előleg záloglevelekre és záloglevelek leszámítolása. A takarékpénztár jogosítva van kibocsátott zálogleveleire alapszabály szerint előleget adni és kisorsolt vagy felmondott zálogleveleit azok lejárata előtt leszámítolni. 78. §. Kölcsönök közjövedelmekre és vasúti értékpapírokra. Törvényhatósági, városi vagy községi közjavadalmakra vagy jövedelmekre kölcsönöket csak azon esetben lehet engedélyezni, ha ezeket a javadalmakat és jövedelmeket kormányhatósági vagy a fennálló törvények értelmében illetékes hatósági jóváhagyással a takarékpénztárnak jogérvényesen lekötik; az 1897: XXXII. t.-c.-ben körülírt vasúti részvényekre és kötvényekre pedig csak abban az esetben, ha azokat a takarékpénztárnál kézizálogképen letétbe helyezték. VI. cím. Kötvények. 79. §. Kötvények kibocsátása és azok fedezete. A takarékpénztár az 1897. évi XXXII. t.-c. 2. §-a értelmében kamatozó és kisorsolás alá eső kötvényeket bocsáthat ki s ezeknek fedezésére szolgálnak a takarékpénztárnak feltételtől nem függő következő követelései: a) közterhek kivetésére jogosított törvényhatóságokkal, városokkal és községekkel, testületekkel vagy társulatokkal szemben fennálló követelések, amely követelések és járulékaik törlesztésére a közterhek jogérvényes határozattal, vagy a törvény erejénél fogva le vannak kötve; b) az állammal vagy állami intézetekkel (vállalatokkal) szemben fennálló követelések ; c) az 1894: V. t.-c. rendelkezései értelmében létesített telepítvényi birtokra, továbbá talajjavítás tárgyát képező, vagy feldarabolás útján létrejött földbirtokra telekkönyvileg bekebelezett követelések. A c) pont alatt említett ingatlanokra, még pedig telepítvényi és talajjavítás alatt álló ingatlanokra az 1897: XXXII. t.-c. 3. és 5. §-ai értelmében becsértéküknek legfeljebb 75%-áig, feldarabolás útján létrejött földbirtokokra pedig az 1897: XXXII. t.-c. 6. §-a értelmében a becsértéknek legfeljebb kétharmada erejéig engedélyezhetők kölcsönök, mégis azon megszorítással, hogy a talajjavítási kölcsönnél a kölcsön összege a talajjavítási költségek összegét meg nem haladhatja ; ' d) amelyek a 78. szakaszban említett vasúti vállalatok elsőbbségi kötvényeire, kölcsönkötvényeire, a törzsrészvények kivételével egyéb részvényeire a takarékpénztár által adott kézizálogkölcsönökből állottak elő; továbbá a fentebb felsorolt összes, a takarékpénztár tulajdonában levő címletek. 80. §. Közjövedelmekre és vasúti értékpapírokra adható kölcsön összege. Törvényhatósági, városi, községi javadalmakra vagy jövedelmekre, továbbá vasúti részvényekre és kötvényekre adott kölcsön összegének megállapításánál alapul kell venni: a) törvényhatósági kölcsönöknél a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott legutóbbi zárószámadást és költségvetést; b) városi és községi kölcsönöknél a törvényhatóság, esetleg a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott legutóbbi zárószámadást, költségvetést és vagyonleltárt; c) a vasúti részvényeknél és kötvényeknél az ezen címletekre adott kölcsönök tőkeösszegét, vagy a takarékpénztár tulajdonában levő címletek forgalmi értékét, mindkét esetben azonban legfeljebb a címletek névértékének erejéig. 37