Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

17. 1929. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1250 - 1251 - 1252

1929. december 5-iki rendkívüli közgyűlés. 1252. szám. 377 sérelem nem érheti a törvényhatóságot. Ennek folytán ennek a panasznak semmi jogalapja nincsen, de nem akarja az ellentétes felfogásúakat a panasznak be­nyújthatóságától elzárni, hadd döntsön a legfelsőbb bíróság. Kijelenti, hogy a főpolgármester maga is kívánja, hogy a panasz előterjesztessék. De mert jogi meggyőződése azzal a panasszal és annak indokolá­sával ellentétes természetű, azért a panasznak be­nyújtásához nem járul hozzá, hanem ő és pártja tartózkodik annak megszavazásától. Pártja nevében a következő deklarációt terjeszti elő. i>Az Egységes Községi Polgári Párt a főpolgár­mester úrnak ama eljárását, hogy a negyven törvény­hatósági biz. tag kérelmére a rendkívüli közgyűlést egybe nem hivta, nem tartja sem törvény, vagy más törvényes szabályt sértő intézkedésnek, mindazonáltal alkotmányos érzületnél jogva nem kívánja elzárni az ellenkező jeljogású törvényhatósági biz. tagokat attól, hogy a vélt jogsérelem miatt a magyar kir. közigazgatási bíróság elé panasszal fordulhassanak és azért annak kijelentésével, hogy a főpolgármester úr említett intézkedése ellen törvényes alapon nincs helye eljárásnak a m. kir. közigazgatási bíróság előtt, a panaszbeadás i. int előterjesztett indítvány felett a szavazásban nem vesz részt; amennyiben pedig a panasz beadására feljogosító határozat mégis meghozatnék, kéri e pártnyilatkozatot is magában foglaló közgyűlési jegyzőkönyvnek a többi irattal felterjesztését a magyar kir. közigazgatási bírósághoz A Ezután Peyer Károly bizottsági tag szól az elő­terjesztett panaszirathoz és úgy a maga, mint a pártja nevében kijelenti, hogy Bródy biz. tag által előter­jesztett felterjesztéssel és az általa előterjesztett indokolással teljesen egyetért. Hivatkozik arra, hogy a múltban a közgyűlés tagjai több esetben éltek azzal a jogukkal, hogy rend­kívüli közgyűlés összehívását kérték és eddig soha fel nem merült az a probléma, köteles-e a főpolgár­mester a közgyűlést ilyen esetben összehívni. A főpolgármester eddig senki előtt ilyen értelmű nyilatkozatot nem tett, hanem mindenkor természetes­nek tartotta az eddigi joggyakorlatnak megfelelően, hogy a rendkívüli közgyűlést össze kell hívni. Kijelenti, hogy ő nem osztja azt a felfogást, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívása a főpolgár­mester diszkrecionális joga. Az elnök ezután megállapítja, hogy a napirend­hez több szónok nem iratkozott fel, a vitát berekeszti és bejelenti, hogy következik a határozathozatal. Minthogy ellenindítványt nem adtak be, elnök az indítványt szavazásra bocsátja és annak ered­ményeként határozatilag kimondja, hogy a dr. Bródy Ernő biz. tag által előadott indítványt a közgyűlés magáévá teszi és elhatározza, hogy az indítvány kapcsán előterjesztett pánasziratot a m. kir. köz­igazgatási bírósághoz felterjeszti. Bejelenti, hogy az illető szónokok kérésére a közgyűlési jegyzőkönyvet a panaszhoz fogják csatolni. Egyéb tárgy a napirenden nem lévén, az elnök a közgyűlést este 7 órakor berekeszti. iallina Frigyes s. k. tanácsnok-főjegyző. Hitelesitik: Liber Endre s. k., tanácsnok. Dr. Sipőcz s. k., polgármester-elnök. iller Antal s. k., Nagy Ferenc s. k., törvényhatósági bizottsági tagok. Perczel Béla s. k., 95

Next

/
Thumbnails
Contents