Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

12. 1929. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 889 - 890

1929. június 26-iki közgyűlés. 890. szám. dezések kéményeit (féléves kémények) csak a fűtés tartama alatt a fűtési évad befejeztéig kell tisztítani. A gázzal fűtőberendezések kéményeit félévenként csak egyszer kell tisztítani, mely alkalommal az esetleg lerakodott kátrányt is el kell távolítani. A bérházak mosóüstjei havonta, pékek, cukrászok sütőkemencéi, vendéglősök, kávéházak tűzhelyei, hentesek főzőüstjei, katlanok és füstölői, valamint mosodák üstjei, amennyiben rendes használat alatt állanak 8 naponként a kéményseprőiparos által tisztítandók. A kémények mindig egész hosszukban söprendők, ügyelve arra, hogy a tisztítóajtónyílás el ne tömődjék, a korom a lakásba szét ne szóródjék. A lakók a tisztítás megkezdéséről a kéményseprő és házfelügyelő útján egy nappal előbb értesítendők. A kéményseprőiparos kötelessége a kémények végében alkalmazott koromgyűjtőket évenként legalább egyszer, de a szükséghez képest többször is mindenkor a sorseprés, vagy égetés alkalmával kitisztítani, amiért díj fel nem számítható, a kitisztított koromsöpredék eltávolítása és kihordása azonban a lakó fél kötelességét képezi. A seprés és égetés szükségességére és mérvére, valamint arra nézve felmerült vitás esetekben, hogy valamely kéményseprési munka, vagy díjtárgy a 20. §. I. vagy II. csoportjába s a csoportok, mely tétele alá tartozik, tehát, hogy a kérdéses munkálat kötelezőleg a kéményseprőiparossal végeztetendő-e vagy sem, a kéményseprőiparos s a tűzrendészeti szakközegek meghallgatásával az illetékes kerületi elüljáróság dönt. A határozat sürgős szükség esetén azonnal végrehajtható. 14. §. A kémények a házfelügyelőnél történt előzetes bejelentés után rendszerint nappal tisztítandók, a háztulajdonos hozzájárulása nélkül azonban 11—1 órák között a tisztítás nem végezhető. A tűzbiztonság követelte szükség esetén azonban ugyancsak előzetes bejelentés kötelezettsége mellett a tisztítás éjjel is eszközölhető. Ha a kéményseprő a seprés, vagy égetés alkalmával azt tapasztalja, hogy 1. a tetőkibúvó ajtóknál kellő erősségű létra nincs és a kéményseprőjárda rosszkarban van; 2. a kéménytisztító ajtók padlástérre, vagy zárt, könnyen hozzá nem férhető helyiségekre nyílnak, (vannak elhelyezve) valamint gyúlékony tárgyakkal vannak elállítva; 3. a függélyes vonaltól 30 foknál nagyobb hajlással elhúzott kémény a törési pontnál jól záró, kettős tisztító ajtóval nem bír; 4. a tüzelőtestek csövei a falhüvelybe pontosan nem illenek be, vagy a tüzelőtest eltávolítása után a kéménynyílás pontosan záró bádogkupakkal nincs elzárva; 5. nem minden emeletsornak vannak külön kéményei, azaz a kéményekben nem csupán csak egy emeletsoron lévő tüzelőtestek, egy és ugyanazon kéményben nemcsak ugyanazon emeletsoron levő s legfeljebb 3 tüzelőtest nem különböző magasságban torkol be; 6. az eresz alá közvetlen a szabadba füstcsövek torkolnak; 7. bádogból, vagy égetett agyagból készült csövek a padlástéren, vagy a deszkafalon átvezetve kémény gyanánt alkalmaztatnak; 8. szerkezeti fák vannak a kéménybe beépítve s ott, ahol azok a kéménnyel érintkeznek, a kémény