Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929
1. 1929. január 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 55 - 56 - 57
1929. január 16-iki közgyűlés. 54—57. szám. 19 kivüli adómentességek ügyében tett kijelentésére, illetve felhívására ebben az ügyben a miniszter úrhoz felterjesztést intézett; tudomásul veszi, hogy annak másolatát megküldte a m. kir. belügyminiszter úrnak is és kérte a kormányhatóságtól, hogy a székesfővárosi lakáskérdés megoldása tárgyában az 1928. június 27-én és folytatva július 4-én és 5-én tartott közgyűlésből keit 1019/1928. kgy. számú felterjesztést mielőbb elintézni legyen szíves. A közgyűlés a budapesti lakásépítkezés kérdésének nagy fontosságot tulajdonít egyrészt a még mindig nagy lakásínség enyhítése — másrészt a munkanélküliség csökkentése — és a gazdasági élet megélénkítése szempontjából. Énnek következtében Glücksthal Samu törvényhatósági bizottsági tagnak a tanács által is magáévá tett javaslatát a közgyűlés elfogadja s a tanácsi felterjesztés által érintett kérdésben a maga álláspontjának a kormányhatósághoz intézendő felirat útján az alábbiakban ad kifejezést. A közgyűlés véleménye az, hogy CsonkaMagyarországnak és fővárosának, sivár anyagi viszonyai következtében, kevésbbé állanak rendelkezésére mindazok a hatékonyabb eszközök, amelyekkel külföldön a hatóságok a lakásépítő magántevékenységet támogatják. Ennek következtében a lakásépítkezésre fokozottan szüksége van s annak elősegítésénél fokozott jelentősége van az adómentességeknek. Ilyen körülmények között teljes határozottsággal új lakásépítkezés számára a székesfőváros egész területén, bárhol, a teljes 30, esetleg 35 évi rendkívüli adómentesség engedélyezését szükségesnek látja s a főváros területéből bármely rész kivevését. már csak azért sem tartja ^helyesnek, mert ez alkalmas volna arra, hogy az adómentességnek az építkezésre serkentő hatását csökkentse s a nem kívánatos telekspekulációt elősegítse. Ugyancsak az építkezések előmozdítása érdekében szükségesnek tartja a közgyűlés, hogy az adómentességre való igény az 1925. évi XVIII. t.-c.-ben megállapított megszorítások nélkül állapíttassák meg. Számos eset igazolja, hogy régi, elhanyagolt szerkezet miatt használhatatlan és már ki nem javítható, különösen nagyobb lakóépületeket azért nem bontanak le és építenek újra, mert adókedvezményt ezekre elérni nem lehet. A telken ugyanis a meglevő ház négyszeres térfogatát elérő épületet emelni nem lehet, illetve nem szabad. E kedvezmény nélkül pedig a megdrágult építési költség és a lakosság csökkent fizetőképessége miatt a bontás és újraépítés, mint megfelelően nem gyümölcsöző beruházás elmarad. Ezeket a körülményeket tekintetbe véve, a közgyűlés az említett megszorításoknak megszüntetését már a hivatkozott törvény vonatkozó részének hatályon kívül helyezése útján is nyomatékosan kéri és különösen azt, hogyha új lakóház lebontott ház helyén épül k az új házat adómentesség illesse meg teljes térfogata után abban az esetben is, ha a régi épületnek négyszeresét a térfogat el nem éri. A székesfőváros súlyos gazdasági helyzetben és rossz lakásviszonyok közt élő lakossága érdekében a közgyűlés sürgetően kéri a m. kir. belügyi, pénzügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi minisztereket, hogy a fentebb ismertetett eltérés, illetve kiegészítés tekintetbevevésével a tanács ismertetett felterjesztésében foglalt kéréseket a lehető legsürgősebben teljesítsék. !55. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 177.747/1928— III. számú előterjesztése a közcsatornák tisztítási munkálataira a fuvarbérek emelkedése folytán szükséges póthitel ügyében. A- közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesztésére a közcsatornák tisztítási munkálataira a fuvarbéreknek 1928. évi március hó 14-től 20%-kal történt felemelése következtében az 1928. év végéig az ezévi költségvetésben előirányzott hitelösszegeken felül az 1928. évi költségvetés XII. csop. (Községi közszolgáltatások) XIV. fejezetén (Részesedés a forgalmi adóból) várható bevételi többlet terhére 19.000 pengő, azaz : Tizenkilencezer pengő póthitelt engedélyez azzal, hogy az engedélyezett összeget az 1928. évi költségvetés VIII. csoport (Városépítés és közművek) VI. fejezet (Csatornák fentartása) kiad. 2/b—1. címén (Dologi kiadások — Közcsatornák tisztítása — Átalány — Fuvarbérek) a központban kell elszámolni. Ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. !56. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 192.318/1928—III. számú előterjesztése a Svábhegyen létesítendő tűzőrségi épület építési költségeinek kiegészítése ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslata alapján a Svábhegyi tűzőrség felállítása céljára az 1927. évről fentartott hitelösszeg kiegészítését — minthogy ebből az összegből 32.000 pengő telekvételre használtatott fel — az 1928. évi költségvetés IX. csop. (Különféle intézmények) V. fej. (Tűzoltóság—Tűzrendészet) kiadási 2/1. címén (Dologi kiadások — Gépkocsik szükséglete) várható megtakarítás terhére engedélyezi azzal, hogy az így engedélyezett összeget az 1928. évi költségvetés ugyanazon fejezet kiadási 2/p címén (Dologi kiadások — Fejlesztés) a központban kell elszámolni. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás céljából a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !57. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 174.407/1928— III. számú előterjesztése az I. ker., Horthy Miklós-út, Villányi-út és Lenke-út között fekvő és kislakásos bérház építése céljára megszerzett ingatlan vagyonátruházási illetéke ügyében.