Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

10.2 1928. szeptember 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1137 - 1138

380 1928. szeptember 21-ikiJcözgyűlés. 1136—1138. szám. A közgyűlés a pénzügyi és középítési bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatára, a köztisztasági hivatal VIII., Kun-utca 8. szám alatti telepén létesítendő autójavítóműhely építési költségeire 55.000 P, azaz Ötvenötezer pengőt engedélyez és hozzájárul ahhoz, hogy ebből az összegből 50.000 pengőt az 1928. évi költségvetés III. csoport (Közegészség) IX. fejezetén (Utcák és terek tisztogatása) a Rendkívüli előirányzatnál »Dunabalparti telepen garage, műhelyépítés és berendezése« céljára felvett 50.000 P hitelösszeg, 5000 pengőt pedig a XII. csoport (Községi közszolgáltatások) VI. fejezetén (Általános kereseti adó) várható bevételi többlet terhére, az 1928. évi költségvetés III. csoport (Közegészség) IX. fejezet (Utcák és terek tisztogatása) a Rendkívüli előirányzatnál a saját címén kell elszámolni. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir.* belügyminiszterhez felterjeszti. !1137. Tárgyaltatott a tanács 117.233/1928—

X. számú előterjesztése a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete részére nyújtandó rendkívüli segély ügyében. A közgyűlés a közegészségügyi és köztisztasági, valamint a pénzügyi bizottság javaslatára, amelyet a tanács pártolóan terjesztett elő, a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete részére 3000 P, azaz Háromezer pengő segélyt engedélyez. Ennek a segélynek fedezetéül az 1928. évi költségvetés XII. csoport (Községi közszolgáltatások) VI. fejezet (Általános kereseti adó) alatt várható bevételi többletet jelöli ki és a segélynek az 1928. évi költségvetés III. csoport (Közegészség) XIII. fejezet (Vegyesek) 2/e címe (Segélyek) alatt a központban való elszámolását rendeli el. Ezt a határozatát a Jcözgyűlés kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti fel. !1138. Tárgyaltatott a tanács 129.749/1928—

VI. számú előtejesztése a kiskereskedelmi hitel céljaira egymillió pengő folyósítása ügyében. A közgyűlés a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata alapján elhatározza, hogy a székesfőváros folyópénzkészletéből 1,000.000 P, azaz Egymillió pengőt a Budapest SzékesfővárosKözségi Takarékpénztár Rt.-nál levő »Községi Folyópénzek« folyószámláról költség nélkül ugyanolyan kamatláb mellett, mint amilyent az említett pénzintézet a székesfőváros részére ezen összeg után megfog téríteni, a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. részére kiskereskedelmi hitelnyújtás céljaira lekötött betétként 1931. december 31-ig rendelkezésre bocsát. Egyúttal a közgyűlés elhatározza, hogy felirattal fordul a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, 1. hogy a vidéki kiskereskedelmi hitelakció lebonyolításánál a Kisipari Hitelintézet Rt.-tól — az intézet túlterheltségénél fogva — tekintsen el és a végrehajtással más szervet bízzon meg, 2. hogy a fővárosi és vidéki kiskereskedelem érdekében a kiskereskedelmi hitelakció megszervezése és végrehajtása céljaiból oly összeget bocsásson rendelkezésre, amely megközelítőleg alkalmas a méltányos igények kielégítésére, 3. hogy a hitel olcsóbbátétele céljából a Pénzintézeti Központ — hasonlóan a Községi Takarékpénztárhoz — minden költség nélkül, az általa térítendő kamatláb mellett bocsássa az 1,000.000 P hitelösszeget a Kisipari Hitelintézet Rt. rendelkezésére. A közgyűlés a tárgyalás során előterjesztett alábbi indítványokat a tanácsnak kiadja ; és pedig: dr. Balkányi Kálmán törvényhatósági bizottsági tag következő indítványát : »A kiskereskedelmi hitelellátás céljaira a főváros által rendelkezésre bocsátandó egymillió pengő kétségtelenül nem alkalmas arra, hogy a kiskereskedői társadalom hitelellátásának problémáját megoldja. Ha csak 2000 pengős hitelátlagot veszünk alapul, akkor legfeljebb 500 kereskedő kaphat ebből az összegből hitelt, holott a legutóbbi statisztikai adatok szerint Budapest kereskedőinek száma 25.000. Ha ebből a 25.000-böl csak 10.000 tart igényt átlag 2000 P hitelre, akkor 20 millió pengő hiteltőkére volna szükség. A főváros jelenlegi anyagi viszonyai nem teszik lehetővé ily nagy összegnek a mobilizálását és ezért oly megoldást kell keresni, amellyel a kereskedelem nagyobb arányú hitelellátása válik lehetővé. Ez a kép lehetséges, hogy a főváros ezt az Egymillió pengőt veszteségi tartalékképen adja oda a Budapesti Kisipari Hitelintézetnek, amelynek alapján az intézetnek módjában lesz, hogy visszleszámítolási hitel és betétek szerzése útján ennek az összegnek a többszörösét bocsássa a kereskedelem rendelkezésére. Ezzel kapcsolatban sürgetni kell dr. Éber bizottsági tag által már régebben javaslatba hozott és a főváros közgyűlése által elfogadott azt az indítványt, hogy a főváros birtokában levő értékpapírok értékesíttessenek és az azokból befolyt öszszegek a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. alaptőkéjének felemelésére fordíttassanak, hogy így ez az intézet tőkében minél jobban megerősödve, minél jobban szolgaihassa a kistételű hiteligények kielégítésének altruisztikus céljait.«