Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

9.1 1928. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 931 - 932

1928. július 4-iki közgyűlés. 930—932. szám. 313 A törvényhatósági bizottság felterjesztésére választ nem kapott, illetve javas­lataira s megállapításaira a m. kir. kormány álláspontját vele nem közölte. Az említett felterjesztés óta kereskedelmünk és iparunk helyzete jóformán lényegesen rosszabbodott és e két fontos gazdasági tényező a legnagyobb erőfeszí­téssel tudja csak feladatát teljesíteni az ország egyetemes érdekében. E körülmény készteti a székesfőváros törvényhatósági bizottságát arra, hogy Nagyméltóságod figyelmét kereskedelmünk és iparunk egyik legégetőbb sérelmére, a forgalmi adó mai rendszerére, illetve lerovási módjára ismételten felhívja s annak sürgős megvál­toztatását kérje. Véleményünk szerint ugyanis elsőrendű fontossággal bír az adók lerovási módjának meghatározása, mert az ipari termelést és a kereskedelmi tevé­kenységet az adók mennyiségének és milyenségének megállapításán kívül az adó­rendszer, illetve az adó lerovási módja is károsan, az ország egyetemes érdekét veszé­lyeztető módon befolyásolhatja. E tény a forgalmi adó lerovásának mai rendszeréből állapítható meg leg­könnyebben. Ennek bizonyítására csak egy esetet hozunk fel, amidőn rámutatunk arra a körülményre, hogy a mai adórendszer mellett a magyar importőr 2%-kal kénytelen drágábban árusítani, mint a külföldi kereskedő, mert a külföldi kereskedő közvet­lenül keresi fel a magyar vevőt és egyszer fizet forgalmi adót, ezzel ellentétben a magyar importőr a külföldi vételnél, illetve behozatalánál is fizet forgalmi adót, úgyszintén a hazai eladás alkalmával is köteles felszámítani az adót, tehát az ő árúja 2%-al drágább, mint a külföldi kereskedőé. A forgalom tehát a magyar kereskedő­től a külföldihez terelődik, ami semmiképen sem mondható országos érdeknek. Nem kívánunk ez alkalommal a mai rendszer összes hibáival részletesen fog­lalkozni, mert a fentebb említett felterjesztésünkben a mai rendszer összes hátrányait feltártuk. Elegendőnek tartjuk, ha csak megemlítjük, hogy a mai rendszernél az adóteher nem oszlik meg igazságosan, a nagykereskedelem kikapcsolását segíti elő, az export lehetőségeket csökkenti, főleg nagy költségeket felemésztő, zaklató jellegű adminisztrációt igényel. Különösen ez utóbbi körülmény teszi teljesen ellen­szenvessé a kereskedők és iparosok előtt az ideálisnak amúgy sem mondható adó­nemet. A mai rendszer a kereskedőknél és iparosoknál oly elkeseredést eredményez, amely semmiképen sem lehet az adóigazgatás célja. Erre való tekintettel a székesfőváros törvényhatósági bizottsága, mint az ország legnagyobb ipari és kereskedelmi gócpontjának helyi képviselete, egyhangú­lag hozott határozatával addig is, amíg a forgalmi adó teljesen eltörölhető lesz, ismé­telten az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetését kéri a főváros és a községek eddigi részesedésének sérelme nélkül. A székesfőváros s minden község háztartásá­nak e részesedésre ugyanis jelenleg szüksége van, enélkül a háztartásukra háruló feladatokat nem tudják teljesíteni. A részesedés a mostani gyakorlat szerint a for­galmi adó bizonyos százalékában nyer megállapítást. Az egyfázisú forgalmi adó­rendszer bevezetésénél a részesedés megállapítására tisztelettel javasoljuk, hogy a székesfőváros és a községek mai részesedési összege rögzíttessék és az állami költség­vetés, illetve az állami zárszámadás szerint tényleg befolyó összeghez viszonyított arányszámban fejeztessék ki s a fővárost, illetve a városokat és községeket mindenkor ezen arányszám szerinti részesedés illesse meg, az államkincstárhoz e címen tényleg befolyó összegből. Ezt így értjük : jelenleg az egész országban befolyó mintegy száz­millió pengő forgalmi adóból a székesfőváros kereksz'ámban 12 millió pengő része­sedést élvez, tehát az egész összeg 12%-át. E százalék volna tehát rögzítendő és a forgalmi adóból a fővárosnak juttatandó. Nagyméltóságú Miniszter Ür! Midőn a székesfőváros törvényhatósági bizott­sága az egyfázisú forgalmi adó bevezetését ismételten kéri, elsősorban a kereskedőket és iparosokat az eredménnyel arányban nem álló zaklatásoktól kívánja mentesíteni. Amennyiben tehát Nagyméltóságod a kérelmet jelenleg sürgősen teljesíthetőnek nem találná, illetve az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetése lehetővé válik, addig is a mai rendszernél fennálló zaklatások kiküszöbölését méltóztassék lehetővé tenni. A közgyűlés ezen határozatát hasonló állásfoglalás céljából megküldi az összes társtörvényhatóságoknak. !931. Tárgyaltatott a tanács 74.091/1928— V. számú előterjesztése a Magyar Dohányárusok Egyesülete alapszabályai ügyében. .«...-, A közgyűlés a Magyar Dohanyárusok Egyesületének 1928. evi február ho 19-ere egybehívott közgyűlése által elfogadott alapszabályait, tekintettel arra, hogy azok ellen általánosságban észrevétel nem tehető, kormányhatósági záradékkal való ellátás végett a m. kir. kereskedelmi miniszterhez felterjeszti. !932. Tárgyaltatott a tanács 79.559/1928— V. számú előterjesztése a Budapesti Sokszorosító, Faszobrász, Fametsző, Gipsz- és Terrakottaszobrász Ipartestület alap­szabályai ügyében. A közgyűlés a Budapesti Sokszorosító, Faszobrász, Fametsző, Gipsz- és Terra­kottaszobrász Ipartestületnek 1928. évi március hó 27-ére egybehívott közgyűlése 79

Next

/
Thumbnails
Contents