Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

21. 1927. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1927. december 21-iki közgyűlés. 1748. szám. jóléti bizottsághoz előterjesztést. A kerületi elüljáróság mindezen intézkedéseiben különös figyelemmel és gonddal ügyel arra, hogy az ország szegényebb lakossága a vidékről a fővárosba ne tóduljon. Rendkívül sürgős esetekben a kerületi elüljáróság a vizsgálat eredményének beérkezte előtt, sőt a kérelem jegyzőkönyvbevételekor is adhat kisebb segélyt. Ily sürgős esetekben is a lehetőséghez vagy szükséghez képest igénybeveszi a kerületi elüljáróság a népgondozók, illetőleg a hivatalos közegek egyikét a sürgős vizsgálat megejtése végett és annak alapján teszi meg rögtönös intézkedését. 57. §. Oly egyénekkel szemben, akiknek budapesti illetősége még megállapítva nincs, vagy kétséges, illetőleg akikre a 4. §-ban foglalt kivételes kedvezményt a hatóság ki nem terjesztette, a kerületi elüljáróság a közsegítségnek csak a sürgős módját és mértékét alkalmazza és erről a vélelmezett illetőségi községet a segélyezendő egyén ügyében való további intézkedés végett értesíti, egyúttal az illetőségi tárgyalásokat megindítja. 58. §. A hatóság és a társadalom együttműködésének biztosítása és a közsegítségre szorulók megfelelő ellenőrzése céljából a kerületi elüljáróság minden közsegítségre szorulót, akit nyilvántartójába felvesz, ellenőrzési ívvel lát el, amely egyrészt igazolja, hogy a hatóság az illető viszonyait megvizsgálta és megállapította, hogy a közsegítésre reá van utalva, de másrészt alkalmas arra is, hogy azokba úgy a hatóság, mint a jótékony egyesületek, továbbá az egyes emberbarátok a nyújtott segélyeket bejegyezzék és így azokról kölcsönösen tájékozódhassanak. Az ellenőrzőíveket a kerületi elüljáróság egyévi érvénnyel állítja ki, de ha megteltek, egy éven belül is újakkal pótolja. A megtelt ellenőrzési ívek mindenkor bevonandók. 59. §. Azokat a munkaképes, de munka- vagy állásnélküli egyéneket, akik segélyezésért a kerületi elüljárósághoz, vagy bármely más fővárosi hatósági intézményhez fordulnak, a megfelelő munka- vagy állásközvetítő intézményekhez kell utasítani, esetleg átmenőén a megfelelő foglalkoztató-műhelyekben foglalkoztatni; ezeket segélyezésben csak rendkívül méltánylandó okoknál fogva s mindig csak a megtartott vizsgálat után lehet részesíteni. Segélyezésük lehetőleg természetben (szükséglakás, népkonyhajegyek, kenyér, tűzifa, szén, tej stb. utalványozásával) történjék. 60. §. Havisegélyek a kerületi elüljáróságok, illetőleg a kerületi népjóléti bizottságok részéről csak egy évre engedélyezhetők, de ha a segélyezés szüksége továbbra is fenforog, egy-egy további évre meghosszabbíthatók. A havisegélyeket a kerületi elüljáróság postautalványon vagy postatakarékpénztári fizetési utalványon is fizetheti. 61. §. Oly segélyügyekben és népjóléti ügyekben, amelyekben a tanács, vagy más hatóság jár el, a kerületi elüljáróságok a kerületi népjóléti bizottságokkal és a népgondozókkal a kapott felhívás keretében szintén közreműködnek, a szükséges nyomozásokat megejtik, a rájuk bízott segélyezéseket vagy egyéb gondozási tennivalókat elvégzik és eljárásukról jelentést tesznek, illetőleg értesítést küldenek. 62. §. A közellátásra szoruló gyermekeknek az árvaházakba vagy egyéb jótékony, illetőleg népjóléti intézetekbe való elhelyezésére nézve az intézeti szabályok az irányadók. A hatóságilag elhagyottaknak nyilvánított gyermekek a kormány által megállapított korhatárig az állami gyermekmenhely kötelékébe tartoznak. Ha gyám kirendelésének, vagy bármiféle gyám-, illetőleg gondnokhatósági intézkedésnek szüksége forog fenn, eziránt az árvaszéknek azonnal jelentést kell tenni. 63. §. A közsegítésre szoruló, gyógyítható betegeket, valamint az ideiglenesen munkaképtelenné vált terhes nőket rendszerint a legközelebbi kórházba, gyógyító- vagy más alkalmas intézetbe kell szállítani. Amennyiben az illető betegek az otthoni ápolás alatt maradnak, gondozásukra a szabályszerűen kirendelt illetékes népjóléti megbízott, esetleg az e célra alkalmazott hivatalos közeg ügyel fel, akinek kötelessége a beteget többször meglátogatni és ápolásának, gyógyításának szükségleteiről a lehetőséghez mérten, esetleg a kerületi elüljáróság útján gondoskodni.