Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

10. 1927. május 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

»H 276 1927. május 18-iki közgyűlés. 690. szám. 6. §. Adómentes ebek nyilvántartása. A bejelentési kötelezettség az adómentesen tartható ebek birtokosaira is kitérje d azzal az 5. §-ban foglalt rendelkezéstől való eltéréssel, hogy az állandóan adómentesen tartható ebeket — kivéve a székesfővárosi állat és növénykert birtokában levő mutatványos ebeket — a székesfőváros egész területéről a IV. ker. elöljáróságnál kell bejelenteni. A székesfővárosi állat- és növénykert birtokában levő mutatványos ebek, valamint a tudományos intézetekben kísérleti célokra tartott ebek a bejelentési kötelezettség alól mentesek. Az állandóan adómentes ebeket a székesfőváros egész területére nézve.a IV. kerületi elüljáróság tartja nyilván és kizárólag ez a kerületi elöljáróság határoz az adómentesség kérdésében. Az időlegesen adómentes ebeket az adómentesség megszűnésétől számított 3 nap alatt az eb birtokosa a lakóhelye szerint illetékes' kerületi elöljáróságnál tartozik bejelenteni. A kiállításokon gazdát cserélő, vagy az Országos Állatvédő Egyesület emb-ne házában gazdára akadó ebek új birtokosának — ha az a székesfőváros terület-g lakik — nevét és lakását a kiállítás rendezősége és az ebmenház vezetősége — fűén getlenül az eb birtokosának bejelentési kötelezettségétől — az új birtokos lakáís szerint illetékes kerületi elöljárósággal 3 nap alatt közölni tartozik. 7-§• Adójegy. A bejelentett ebqk az ebadó lefizetésekor, vagy az adómentesség elismerésekor adójegyet (ebvéd jegyet, ebbárcát) kapnak, ha az ebnek egészséges voltát, korát és gyanútlan állapotát a bejelentési lapon a ker. állatorvos igazolta. Minden ebet — adóköteleset és adómenteset egyaránt — birtokosa a kiszolgáltatott adójeggyel ellátni tartozik. Adójegy nélkül előtalált, valamint azon ebekkel szemben, amelyekre nézve a ker. állatorvos a bejelentés alkalmával az adójegy váltásához előírt igazolást megtagadta, az ebtartási szabályrendelet értelmében kell eljárni. Az adójegy átvételekor az előző adójegyet be kell szolgáltatni, vagy igazolni, hogy a megadóztatott eb a megadóztatását megelőző időben nem volt adóköteles. Ha az adójegy, vagy az alábbiak szerint nyerhető másodlata elveszett, ezt a körülményt az eb birtokosa az elveszés napjától számított 3 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnál bejelenteni tartozik. Elveszett adójegy helyett az ebadó lefizetését igazoló nyugta előmutatása mellett egyízben másodlat váltható, amelynek díja a megfelelő adótétel fele. Ha azonban az adó lefizetése a most meghatározott módon nem igazoltatik, vagy a másodlati adójegy is elveszett, a megfelelő adót teljes ősszegében (az adóév második felében a fél összegében) újból meg kell fizetni. Az így újonnan megállapított adóösszeg lefizetése esetén az elveszett másodlat helyett újabb adójegy adandó ki. 8. §. Az adó kivetése és beszedése. Az adót az általános összeírás után — az évenkénti bejelentésre előírt határidő leteltével bejelentett ebekre vonatkozóan pedig a bejelentés alkalmával — a kerületi elüljáróság veti ki. Az általános összeírás alapján történt kivetésről a ker. elüljáróság az érdekelteket az érvényesítési záradékkal ellátott kivetési lajstromnak kellőképpen közhírré tett közszemléretétele útján értesíti. Az évenkénti bejelentésre előírt határidő letelte után bejelentett ebekre vonatkozólag a kivetett adó közlése a bejelentés alkalmával az eb birtokosának kezeihez történik. Az adó minden év március 31-ig, az újonnan szerzett (a hathetes kort elért), vagy a fővárosba behozott ebek után pedig a bejelentéskor, az adókivetés közlése alkalmával esedékes. Az adófizetésről nyugta állítandó ki. Késedelmes lerovás esetén késedelmi kamat fejében az esedékesség napjától kezdődően a tényleges lerovás napjáig az adó összegének 8%-a fizetendő. A kellő határidő alatt le nem fizetett adó, valamint a 9. §-ban foglaltak alapján megállapított pénzbírság közadók módjára hajtandó be. Behajthatatlanság esetén az eb kiirtandó. Az ebadó megállapítása, kivetése, beszedése és az adómentesség kérdésében elsőfokon a kerületi elüljáróság, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. Az adó megállapítása és az adómentesség tárgyában hozott másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.