Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

9.2 1927. április 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 476

194 1927. április 21-iki közgyűlés. 475—476. szám. 3. felhatalmazza a tanácsot, hogy azokban az esetekben, amidőn a felülvizsgálat eredményeként saját egyoldalú megítélése szerint azt találná, hogy az egyes fegyelmi ügyekben hozott ítéletek jogkövetkezményeinek egyhítése indokolt, az ítéletek jogkövetkezményeit a tiszti főügyész meghallgatása mellett, méltányosság okából a 4. pontban említett módokon enyhíthesse; 4. az ítéletek jogkövetkezményei a következő módokon enyhíthetők: a) a tanács saját hatáskörében az 1927. évi július hó első napjától kezdődőleg kegyképpen olyan ellátást engedélyezhet, mint amely a fennálló rendelkezések értelmében megilletné az alkalmazottat abban az esetben, ha az elbocsátás időpontjában szolgálatképtelenné vált volna. Ezen ellátások megállapításánál mindaddig, míg a székesfőváros nyugdíjasainak, illetve kegydíjasainak különböző ellátására megállapított rendelkezések fennállanak, az 1925. évi július hó első napját megelőző hatállyal ellátott nyugdíjasok, illetve kegydíjasok ellátására megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. A megállapított ellátások csak a székesfőváros nyugdíjasai, illetve kegydíjasai részére megállapított ellátások esetleges rendezésével kapcsolatosan és az ezen rendezésre irányadó jogszabályok megtartása mellett változtathatók meg. Ezen kegyképpen megállapított ellátásokat a megvonhatóság, valamint az alkalmazottak elhalálozása esetén özvegyeiknek és árváiknak ellátása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jogszabályon alapuló ellátások lennének; b) különös méltánylást érdemlő esetekben a kegyképpen engedélyezett ellátás az alapul vett fizetésnek legfeljebb tíz százalékkal magasabb hányadában állapítható meg, mint amely hányada a tényleges szolgálatban legutoljára élvezett fizetésnek az alkalmazottat a fennálló rendelkezések értelmében megilletné abban az esetben, ha az elbocsátás időpontjában szolgálatképtelenné vált volna; c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a b) pont rendelkezéseinek megfelelően kegyképpen ellátott alkalmazott részére egyszersmindenkorra szóló segély is engedélyezhető, amelynek összege azonban a 4000 pengőt nem haladhatja meg; d) amennyiben az a), b) és c) pontok keretein túlmenő enyhítés is méltányosnak mutatkoznék, a tanács saját egyoldalú megítélése szerint kimondhatja azt is, hogy az újból való alkalmazás szempontjából az illető alkalmazottat úgy kell tekinteni, mintha őt a székesfőváros szolgálatából a létszámcsökkentés során bocsátották volna el; 5. a fentemlített felülvizsgálatok során a tanács által hozott határozatok ellen — minthogy azok kizárólag a méltányosságon alapulnak — semmiféle jogorvoslatnak helye nincs; 6. az 5. pontban említett határozatokat tudomásvétel végett a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszterhez fel kell terjeszteni; 7. a közgyűlés felhívja a tanácsot, hogy a jelen határozat alapján kegyképpen megállapított ellátási díjakat és segélyeket a költségvetés V. csoport (Közoktatás) XXII. fejezetének (Nyugdíjasok) kiadási I. címénél (Nyugdíjakés kegydíjak) felvett átalányösszeg terhére folyósítsa, az esetben pedig, ha az így felmerülő költségek ott fedezetet nem találnának, a szükséges • póthitel engedélyezése végett tegyea annak idején külön előterjesztést; 8. a közgyűlés kimondja, hogy ezt a határozatot, annak kormányhatósági jóváhagyása előtt nem lehet végrehajtani. Ezt a határozatát a közgyűlés felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !476. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 37.062/1927—

IX. számú előterjesztése a székesfőváros 1927. évi kislakásépítkezésének ellenőrzési költségei ügyében. A közgyűlés az 1927. évi kislakásépítés ügyében kiküldött ötösbizottságnak a tanács által előterjesztett jelentéséből tudomásul veszi, hogy az 1927. és 1928. évek folyamán lebonyolítandó kislakásépítés ellenőrzésére — a m. kir. belügyminiszternek a kislakások építése ügyében hozott 21/1927. kgy. számú határozatot jóváhagyó s folyó évi március hó 18-án kelt 40.672/1927—

IV. számú leiratában is kifejezésre juttatott óhajához képest -- egy független külső szakértőkből álló bizottságot szervezett és emellett ezen építkezéseket saját közegeivel is ellenőrizni kívánja. A közgyűlés az ellenőrzés egész költségeire az igazgatási, közlekedési és távbeszélő költségekkel együtt — a 21/1927. kgy. számú határozattal a kislakásépítkezés fedezetére kijelölt 23,200.000 pengő terhére — 184.000, azaz Egyszáznyolcvannégyezer pengőt engedélyez, mely összegből a küiső ellenőri kar díjazását és közlekedési költségeit' 132.000 pengőben, a belső ellenőrzési munkálatok költségeit pedig 52.000 pengőben állapítja meg. Erről a közgyűlés a tanácsot a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíti.