Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

9.1 1927. április 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 417 - 418 - 419

1927. április 20-iki közgyűlés. 416—419. szám. 179 ellen viselt háborúkban olasz fejedelmek, különösen a római pápa, nyújtottak számottevő segítséget. Zrinyi Miklós, a költő és hadvezér, olasz műveltség hatása alatt írt. Majd századok multán, mikor újra fejlődni kezd a magyar élet, felébred a rokonszenv a magyar és az olasz nép között. A magyar szabadságharc egyik indító oka éppen az volt, hogy a magyar kormány nem akart magyar csapatokat küldeni a szabadságukért harcoló olaszok ellen. Szabadságharc leverése után a szenvedő magyar nemzet olasz földről remélte a segítséget és magyar katonák .harcoltak az olasz felszabadító csapatokban. Türr Istvánnak és magyarjainak neve az olasz nemzeti hősök közé emelkedett. Amikor pedig a magyarság lánglelkü fellobbanásának géniusza: Kossuth Lajos hontalanul bujdosott, Olaszország szívesen adott otthont az üldözöttnek és itt élhette le aggkorát zavartalanul és az olaszok által is tisztelve. Azután is megmaradt ez a rokonszenv és újra meleg kapcsolattá lett, mikor a végzetes forradalmi időkben itt Budapesten is egy olasz alezredesnek köszönhettük, hogy sok száz jó magyar ember nem halt meg ebben a zivatarban. Azóta is állandóan támogatott bennünket az olasz politika. Hogy Nyugatmagyarországból legalább Sopront meg tudtuk menteni, azt az olaszok támogatásának köszönhetjük. Évszázadok folyamán igy hatott ránk jótékonyan az olasz nemzet és ha e történelmi hagyományokkal megszentelt kapcsolatot most egy.mélyen átértett és átérzett, igazán nemzeti magyar politika fejlődésünk hathatós eszközévé tudta tenni, akkor tisztelettel és hálával kell meghajolnunk a férfiú előtt, aki utat tört az úttalanságban, feltörte a magyar külpolitika ugarát, hogy bele lehessen vetni a jövő vetését. örömmel állapíthatjuk meg, hogy gróf Bethlen István miniszterelnöknek, mint a magyar nemzet reprezentánsának olaszországi útja az igazságtalanul széttört és megalázott magyar nemzet felé fordította a világ nemzeteinek és társadalmainak megértő érdeklődését. Első ízben szerepelt gróf Bethlen István ezen külpolitikai reprezentációja révén Magyarország a külföld előtt a maga történelmi múltjához és állami jelentőségéhez méltóan és kétségtelennek mutatkozik, hogy a római történelmi napok hatása alatt Magyarország tragikus sorsa és igazsága iránt a tájékozatlan külföldi közvélemény részéről több megértés, megbecsülés és értékelés fog nyilvánulni. Ezekért az eredményekért lelkesen üdvözöltem a miniszterelnököt. Kérem eme bejelentésem tudomásul vételét." A közgyűlés jobb mezején ülő bizottsági tagok az elnök szavait állandó helyesléssel kísérik és bejelentését nagy tetszéssel tudomásul veszik, míg a baloldali mezőnyön ülő bizottsági tagok az elnököt szavaiban zajos közbeszólásaikkal gyakran megszakítják és bejelentését nagy zajjal fogadják. !417. Az elnök megilletődéssel jelenti, hogy Jelűnek Henrik udvari tanácsos a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság nyugalmazott vezérigazgatója április 10-én, 83 éves korában meghalt. Jellinek Henrik Budapestnek világvárossá való fejlődése korszakában jelentős szerepet vitt nemcsak a főváros kőzlekedésügyének előmozdításában, hanem mint a törvényhatósági bizottság tagja sokoldalú közgazdasági szaktudásával a magyar közgazdasági életben városfejlesztési téren is a köznek igen nagy szolgálatokat tett. A közgyűlés az elnök javaslatára elhatározza, hogy a megboldogult emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti. Ezután az elnök bejelenti, hogy Sümegi Vilmos bizottsági tag személyes kérdésben kért szót. * !418. Sümegi Vilmos bizottsági tag felszólalásában visszatér dr. Klár Zoltán bizottsági tagnak az imént elhangzott és az ő személyére vonatkozólag tett megjegyzésére, ami ellen tiltakozik. Dr. Klár Zoltán bizottsági tag szintén szót kér és válaszol Sümegi Vilmosnak és miután sértő kifejezést használ, őt az elnök két ízben is rendreutasítja. Ezután az elnök felhívja a tanácsnok-főjegyzőt az interpellációk és indítványok sorrendjének és tárgyának a felolvasására. !419. Interpellációt jegyeztek be a kővetkező bizottsági tagok: Szőke Gyula: az utcák újabb elnevezése és az utcai jelzőtáblák kicserélése, Zala Zsigmond: a fővárosi kölcsönkötvények valorizálása, Horváth Károly: a székesfővárosi nyugdíjasok, Kiss Menyhért: a pincérek borravaló rendszere, Biró Dezső: az erkölcsvédelmi rendelet végrehajtása, Gyürey Rudolf: a munkásdalegyletek nemzetközi hangversenye, Horovitz Gábor: a fővárosi üzemeknél alkalmazott munkások munkabére, Szepessy Albert: a kislakások és szükséglakások bérfizetése és felmondása, WeillerErnő: a Corvin-színház előtti térnek gyermekjátszótérré való átalakítása, Repold Károly: a bankkartel és az építőipari anyagok indokolatlan emelkedése, Repold Károly: a hatósági követelések utáni kamatok elengedése és a forgalmi adók eltörlése, Zimmermann Dezső: a Gellértfürdő építésénél történt szabálytalanságok és hiteltúllépések, -