Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

4. 1927. február 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 110

1927. február 4-iki közgyűlés. 110. szám. 79 Ezen említett törvényben nyert felhatalmazás alapján a m. kr. pénzügyminiszter úr és Budapest székesfőváros közönsége a következőkben állapodnak meg: 1. Felek közös egyetértéssel megállapítják azt, hogy Budapest székesfővárosnak a trianoni békeszerződés 231. cikke alapján a szövetséges és társult hatalmakkal és azok állampolgáraival szemben fennálló 1921. évi július hó 26. napja előtt esedékessé vált tőketartozásai az 1925. évi december hó 31-ig esedékes kamatokkal együtt 27,578.268 aranykoronát tesznek ki. 2. A magyar állam Budapest székesfővárosnak az 1. pontban megállapított 27,578.268 aranykorona tartozásának felerészéről, vagyis 13,789.134 aranykorona összegnek visszkereseti jogáról ezennel lemond, úgy hogy a fennálló hátralék csak a tartozásnak felerészét vagyis 13,789.134 aranykoronát tesz ki. 3. Ezen 13,789.134 aranykorona hátralékos összeget Budapest székesfőváros annuitásos részletekben, készpénzben az esedékességkor fennálló fizetési eszközben 35 év alatt egyenlíti ki és pedig a következő módon: ű) Budapest székesfőváros 1926. évi január hó 1-től 1930. évi december hó 31-ig, tehát 10 féléven át fizetést nem teljesít; b) 1931. évi január hó l-én és ezt követőleg összesen 60 féléven át 1960. évi december hó 31-ig, minden év január hó l-én és július hó l-én esedékessé válik tőketörlesztés és kamatrészlet címén félévi 350.000 aranykorona; c) az 1926. évi január hó 1-től 1930. évi december hó 31-ig, tehát 10 féléven át elmaradt félévi 350.000 aranykorona, vagyis összesen 3,500.000 aranykorona annuitási részlet 1951. évi január hó 1-től 1960. évi december hó 31-ig terjedő 20 félév alatt, ugyancsak minden év január hó l-én és július hó l-én félévi 175.000 aranykoronás részletekben válik esedékessé; d) az ű)—c) pontokban foglaltak alapján tehát Budapest székesfőváros fizetni tartozik 1931. évi január hó l-én és azt követőleg összesen 40 féléven át félévenkint töketörlesztés és kamatrészlet címén 350.000 aranykoronát és 1951. évi január hó l-én és ezt követőleg 20 féléven át félévenkint tőketörlesztés és kamatrészlet címén 525.000 aranykoronát. 4. Megjegyzik a felek, hogy a francia és belga clearing-eljárásokban a bejelentési határidők még eddig nem zárultak le és ennek következtében abban állapodnak meg, hogyha a végleges bejelentések, illetve jóváírások által a székesfőváros terhére megállapított 27,578.268 aranykorona változnék és amennyiben a bejelentések, illetve jóváírások során ennél kisebb összeg állapíttatnék meg Budapest székesfőváros terhére, úgy a félévi 350.000 aranykorona, illetve az 525.000 aranykorona annuitási részlet mérsékeltetni fog ugyanabban az arányban, amilyen arányban a 27,578.268 aranykoronával szemben a bejelentések, illetve jóváírások lezárása után megállapított végleges tartozás csökkent. Amennyiben pedig a bejelentések, illetve a jóváírások során Budapest székesfőváros terhére 27,578.268 aranykoronánál nagyobb összeg állapíttatnék meg, úgy a félévi 350.000, illetve 525.000 aranykorona annuitási részlet változatlan marad. 5. Olaszország a trianoni békeszerződés 231. cikk e) pontja alapján a clearingeljárást nem választotta és véle a m. kir. kormány az 1924. évi XXIII. tőrvénycikkbe iktatott egyezményt kötötte. Ennek folytán a felek megállapodnak abban, hogy az említett magyar-olasz egyezmény alapján bejelentett és a trianoni békeszerződés 231. cikkében megjelölt követelések is a jelen megállapodás tárgyát képezik és hogy azok is benfoglaltatnak az első pontban megállapított 27,578.268 aranykorona összegben és hogy a 4. pont alatt szabályozott tőketartozás mérséklésénél az olasz viszonylatban történt bejelentések is figyelembe fognak vétetni. 6. Felek megállapodnak abban, hogy az 1923. évi XXVIII. törvénycikk rendelkezései a jelen megállapodásra semmi tekintetben nem alkalmazhatók. 7. A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal hatáskörének, szervezetének és eljárásának szabályozása tárgyában kibocsátott 6180/1923. M. E. számú rendelet 20. §-ában megjelölt díjak a 27,578.268 aranykorona összeg megállapításánál figyelembe nem fognak ugyan vétetni, azonban Budapest székesfőváros az e címen a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal által kivetett díjakat megfizetni nem tartozik. 8. A jelen megállapodásból kifolyólag felmerülő vitás kérdésekben háromtagú választott bíróság dönt. A választott bíróság 1—1 tagját a felek nevezik ki s ezek választanak elnököt és ha a felek által kinevezett bírák az elnök személyében meg nem egyeznének, azt a m. kir. Kúria elnöke jelöli ki. A választott bíróság a mindenkori magyar polgári perrendtartás szabályai szerint jár el. Ezen megállapodás két eredeti példányban állíttatott ki, amelyek közül az egyik eredeti példány Budapest székesfőváros és a másik eredeti példány a m. kir. pénzügyminisztérium birtokában van. A közgyűlés a megállapodás két eredeti példányát az 1926. évi XVII. t.-c. rendelkezéseihez képest a m. kir. pénzügyminiszterhez felterjeszti, azzal a kéréssel, hogy azokat a m. kir. kormány nevében aláírni és az egyik aláírt példányt a főváros részére megküldeni legyen szíves. Erről a közgyűlés a tanácsot az iratok kiadásával értesíti.