Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 859

1926. július 10-iki közgyűlés. 858—859. szám. 325 A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás céljából egyidejűen felterjeszti a m. kir. belügyminiszterhez. !859. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 84.141/1926—

IX. számú előterjesztése a Műcsarnok használata ügyében. A közgyűlés a képzőművészeti és pénzügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára a székesfőváros tulajdonát képező városligeti Műcsarnok épületét 1956. évi december hó 31-ig használatba adja az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. A használatbaadás feltételeire nézve a közgyűlés elfogadja a tiszti ügyészség által készített és a képzőművészeti és pénzügyi bizottságok által részleteiben letárgyalt szerződéstervezetet és utasítja a tanácsot, hogy a használatbaadásra vonatkozólag a szerződést ezen az alapon az elfogadott szöveg szerint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal kösse meg, a feltételek megtartását ellenőrizze és a használatbaadással, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatban szükséges egyéb intézkedéseket közvetlenül hajtsa végre. Megjegyzi a közgyűlés, hogy a szerződés szerint a tanácsot illető intézkedéseknél javaslattétel végett a törvényhatósági bizottság képzőművészeti bizottságát is meg kell a lehetőséghez képest hallgatni. A városligeti Műcsarnok használatbaadására vonatkozólag ebben a határozatban elfogadott szerződés szövege a következő: Szerződés, melyet egyrészről Budapest székesfőváros közönsége, mint használatbaadó, másrészről az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, mint használatbavevő a városligeti Műcsarnok használata tárgyában a következő feltételek mellett kötöttek : 1. Budapest székesfőváros közönsége ennek a szerződésnek Budapest székesfőváros részéről való aláírása napján kezdődő és 1956. évi december hó 31. napján végződő időtartamra az alant megjelölt célokra ingyenes használatba adja, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pedig ingyenes használatba veszi a székesfőváros tulajdonát képező s a városligetben levő Műcsarnok épületét. 2. A használatbavevő az épületet elsősorban a hazai képzőművészet termékeit bemutató kiállítások céljaira használja s köteles az épületben évente legalább két ilyen jellegű kiállítást rendezni. 3. Ezeken a kiállításokon a használatbavevő a kiállítás jogát nem korlátozhatja csupán saját vagy csak egy képzőművészeti egyesület tagjaira, hanem módot kell adni arra, hogy a kiállításokon — a használatbavevő alapszabályaiban megállapított elbírálási mód megtartása mellett — bárki résztvehessen. A használatbavevő tartozik ezenkívül a Benczúr-Társaság, a Céhbeliek, a Képzőművészek Új Társasága, a Kéve Művészegyesület, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Szinnyey-Merse Pál Társaság, továbbá használatbavevő közgyűlése által hozott határozat értelmében használatbavevővel kapcsolatba hozott művészegyesületek, végül az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácsban képviselettel bíró egyesület részére rendes kiállításain évente legalább egyszer megfelelő helyet rendelkezésre bocsátani olyképpen, hogy azon a helyen ezek a művészegyesületek tagjaik müvei közül saját bírálóbizottságuk által kiválasztott művekkel résztvehetnek és saját anyagukat önállóan rendezhetik. Az előző bekezdésben említett egyesületek — az évi rendes kiállításokon kívül — az általuk rendezendő külön kiállítás részére is kérhetik a Műcsarnok átengedését. Az ilyen kérelmet más kiállítási tervekkel szemben előnyben kell részesíteni. Reprezentatív kiállítás esetén az összes ügyek lebonyolítására a használatbavevő társulat kebelén belül egy — a résztvevő társaságok egyenlő számú tagjaiból álló — művészi rendezőbizottságot kell alakítani. A használatbavevő kiállításain kitűzött díjak kiadása — amennyiben az alapító oklevelek másképpen nem rendelkeznek — egy egyesület tagjaira nem korlátozható. 4. A használatbavevőnek a képzőművészeti kiállítások rendezésén felül jogában áll az épület helyiségeit más — a művészeti célokkal nem ellenkező — kulturális kiállítások, valamint akciók céljaira is átengedni. Az épületnek ilyen célokra való átengedéséhez azonban mindenkor a székesfőváros tanácsának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. 5. A használatbavevő a székesfőváros tanácsának előzetes hozzájárulásával az épületben nyilvános vendéglőt vagy kávéházat létesíthet. Erre a célra azonban a jelenlegi — négy nagyteremből, öt jobb- és négy baloldali kisteremből álló — kiállítási helyiséget igénybe nem veheti. 6. A használatbaadó a használatbavevő részére ennek a szerződésnek Budapest székesfőváros közönsége részéről való aláírását követőleg 1.150,000.000 K(Egymilliárdegyszázötvenmillió koronát) kamatmentes kölcsönként folyósít Ennek ellenében tartozik a használatbavevő a Műcsarnok átvételére vonatkozó —1925. évi január hó 5. napján kelt — beadványához csatolt költségvetésben és tervben részletezett összes átalakításokat 1927. évi november hó 15. napjáig elvégeztetni és azokat kifogástalan állapotban a székesfőváros tanácsának átadni. A tanácsnak jogában áll az átalakítási 82