Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

15. 1926. december 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1344 - 1345 - Szabályrendelet a székesfőváros népjóléti igazgatásának szervezéséről.

1926. december 30-iki közgyűlés. 1345. szám. 463 51. §. A kerületi elüljáróság köteles a közsegítésre szoruló, illetően abban részesülő szegényekről rendszeresen központosított nyilvántartást (közjótékonysági nyilvántartó) vezetni, nevezetesen a nyilvántartólapokon nyilvántartani: a) azokat a kerületében lakó budapesti, vagy idegen illetőségű szegényeket, akik tőle akár készpénzt, akár bárminemű másfajta segélyt kaptak, vagy kapnak; b) azokat a kerületében !akó idegen illetőségű szegényeket, akik a saját illetőségi községüktől a kerületi elüljáróság közvetítésével kapnak bárminemű segélyt; c) azokat, akik valamely jótékony alapítvány kamatait élvezik; d) a társadalmi alakulatok, egyesületek, intézetek és magánosok által segélyezetteket, ha azok névjegyzékét a segélyösszegek közlésével rendelkezésre bocsátják. 52. §. A nyilvántartóba rendszerint a következő adatokat kell feljegyezni: a) a közsegítésre szoruló születési és illetőségi viszonyait, lakását, foglalkozását, keresetét, állandó jövedelmét, nyugdíját, azt a körülményt, hogy állandó jövedelmét honnan kapja, továbbá magaviseletét, egészségi állapotát, testi vagy szellemi fogyatkozását, közsegítésére való rászorultságának okát, s esetleg egyéb viszonyait; b) a közsegítésre szoruló házastársának nevét, ennek születési adatait, foglalkozását, keresetét, állandó jövedelmét, nyugdíját, kegydíját, egészségi állapotát, testi vagy szellemi fogyatkozását, a segélyezettől való kUlönlakását, végül esetleges elhunytát; c) a közsegítésre szoruló gyermekeit, unokáit, ezek lakását, foglalkozását, keresetét, családi és egészségi állapotát s testi vagy szellemi fogyatkozását; d) a közsegítésre szoruló szüleit, nagyszüleit, azoknak foglalkozását, lakását, keresetét, családi és egészségi állapotát, s testi vagy szellemi fogyatkozását; e) azt a körülményt, hogy a közsegítésre szoruló fel- és lemenő hozzátartozói részéről részesül-e támogatásban, igenlő esetben ki és mennyiben támogatja őt; f) a hatóság útján a segélyre szorulónak nyújtott állandó havi, avagy esetrőlesetre nyújtott pénzsegélyek összegét és a segélyezés idejét; g) a hatóságok által nyújtott természetben való segély nemét, mennyiségét s a segélyezés idejét; h) a jótékony egyesületek, intézetek, esetleg jótékony magánosok által nyújtott pénzbeli és természetbeli segélyeket. 53. §. A nyilvántartólapokat szoros abc. rendben zár alatt kell tartani. De a hatóságoknak, jótékony vagy népjóléti egyesületek igazolt képviselőinek és a népjóléti gondozás terén működő emberbarátoknak, mint a népgondozóknak stb. rendelkezésre állanak. 54. §. A nyilvántartás részleteit, különösen az adatszolgáltatás módját a szükséges nyomtatványokkal együtt a tanács a szolgálati utasításban állapítja meg. 55. §. A nyilvántartóba való előzetes felvétel után a kerületi elüljáróság a kérelmet megvizsgálás és az illető egyén gondozásbavétele végett a körzeti beosztás szerint illetékes valamelyik népgondozónak adja ki; figyelemmel kiséri és ügyel arra, hogy a népgondozók a vizsgálatokban és gondozásban lehetőleg egyforma arányban vegyenek részt. Az illetékes népjóléti körzet vagy népgondozó vizsgálata alapján a kerületi népjóléti bizottság által üzletszerűen kéregetőknek, csavargóknak és munkakerülőknek nyilvánított egyének felett az állandó felügyeletet a kerületi elüljáróság díjazott tisztviselőre (kezelőtisztre) is bízhatja. Ilyen, vagy más különleges elbírálást igénylő ügyek megvizsgálására és az illetők felügyeletére, gondozására a kerületi elüljáróság a szükséghez és lehetőséghez képest az e célokra esetleg különdíjazással alkalmazott segéderőket (hivatásos anyavédő, hivatásos iskolanővér, hivatásos beteggondozó stb.) is igénybeveheti. 56. §. A közsegitség módja és mértéke iránt a kerületi elüljáróság csak a megtartott vizsgálat után és annak eredményéhez képest intézkedik, vagy tesz a kerületi nép-