Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

15. 1926. december 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1323

444 1926. december 30-iki közgyűlés. 1 322—1323. szám. A székesfővárosnak a fogalmazási vagy a számvevőségi tisztviselők sorából kiküldött ellenőrző közegei jogosultak ezt a nyilvántartást, valamint a bérbeadónak a bérletre vonatkozó más üzleti könyveit, számadásait, feljegyzéseit és levelezéseit stb. megtekinteni és megvizsgálni, a bérbeadó viszont köteles a kiküldött hatósági közegeknek a kért felvilágosításokat megadni. ! 6. §. Büntető rendelkezések. Aki a székesfőváros tanácsa által előírt nyilvántartást nem vezeti, vagy az ellenőrzésre, illetve a járulék beszedésére kirendelt közeget hivatalos munkájában meggátolja, vagy a székesfőváros tanácsának ezen szabályrendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezéseit meg nem tartja, vagy bármi módon kijátssza, az — amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb minősítés alá nem esik — 4 pengőtől 120 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő, amennyiben pedig cselekménye vagy mulasztása a székesfővárost bevételében megrövidíti, a meg­rövidített, járulék kétszeresétől tízszereséig terjedő összegének, mint további pénz­bírságnak megfizetésére kötelezhető. Ha a megrövidített összeg pontosan meg nem határozható, akkor a vállalat összes szobáinak előző egyhavi bérösszege után esedékes járulékot kell a járulék és a pénzbírság kiszabásánál alapul venni. Ilyen esetben engedmények betudásának helye nincsen. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényalapját illetik meg. A kirótt pénzbírságot közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. 7- §• Jogorvoslatok. Az idegenforgalmi járulék kivetése, beszedése, betudása és visszatérítése ügyében, valamint a bírság kérdésében elsőfokon a székesfőváros tanácsa, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határoz. A járulék megállapítása, beszedése és visszatérítése tárgyában hozott másod­fokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak, a bírságkérdésben hozott másodfokú véghatározat ellen pedig a m. kir. belügyminiszterhez az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitel­nek van helye. A jogorvoslati határidő minden esetben a fizetési meghagyás vagy a vég­határozat kézbesítésétől számított 15 nap. A másodfokú véghatározat ellen beadott jogorvoslatnak halasztó hatálya nincsen. 8. §. Életbeléptetés és végrehajtás. Ezt a szabályrendeletet a székesfőváros tanácsa lépteti életbe és hajtja végre és ugyanő szabályozza az adó lerovására és ellenőrzésére vonatkozó eljárást is. Ez a közgyűlési határozat szabályrendeletet állapit meg, ennélfogva azt 15 napra ki kell függeszteni és kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügy­miniszterhez fel kell terjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a további törvényszerű eljárás végett a tárgy­iratok kiadásával értesiti. !1323. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 151.444/1926— VI. számú előterjesztése az ebadóról alkotott szabályrendelet módosítása ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és a jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára névszerint való szavazás után a jelen volt és szavazásra jogosult 274 törvényhatósági bizottsági tagnak egyhangú hozzájárulásával kimondja, hogy az ebadóról alkotott 865/1924. kgy. számú szabályrendeletet módosítja és azt az alábbi szöveggel állapítja meg: '

Next

/
Thumbnails
Contents