Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926
10. 1926. október 13. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 960 - 961 - 962
192 6. o któber 13-iki közgyűlés. 962. szám. 363 a nemzeti értékek újjáépítésére s az azokban rejlő hatóerőknek kifejlesztésére, amiben fontos szerep jut Önöknek, Uraim, akik a város vezetőségének első munkatársai. A főváros közönsége joggal fűz nagy reményeket az Önök működéséhez, mert hiszen mindketten régi kipróbált erőt képviselnek, s hosszú tisztviselői 'pályájukon sokszor tettek tanúságot tehetségükről, tudásukról és szorgalmukról. Tapasztalatokban gazdagon, a közgyűlés bizalmától kísérve a jó Isten segedelme vezesse tovább Önöket. Méltóságos Alpolgármester Urak! A nagy és változatos munkakörükben különösen két fontos feladat vár Önökre. Az egyik a lefelé, a különböző ügyosztályokban szétágazó munkának szemmeltartása és megérlelése, a másik a mindennapos munka fölött Budapest egészséges közszellemének ápolása. Amit a közös érdek, a közös munka, a közös béke kíván, azért tegyenek meg mindent. Segítsenek a közélet meggyógyításában, lépjenek fel ott, ahol a bomlasztást, tekintély-rombolást és nagy nemzeti céljainknak veszélyeztetését látják. Segítsenek építeni, újjáteremteni Budapestet és mindenki áldani fogja munkásságukat. Ismételten üdvözlöm önöket az alpolgármesteri díszes méltóságban. Az üdvözlésre Folkusházy Lajos alpolgármester a következőkben válaszol: Hálás szívvel mondok köszönetet úgy a magam, mint alpolgármestertársam nevében azokért a meleg és kitüntető szavakért, amelyekkel a főpolgármester úr őméltósága minket mai megválasztatásunk alkalmából üdvözölni méltóztatott. De a legnagyobb köszönetünket s a legmélyebb hálánkat a mélyen tisztelt közgyűlésnek fejezzük ki, amiért minket mai választásával kitüntető bizalmára érdemesíteni kegyes volt. A bizalomnak ezért a kiváltságos megnyilvánulásáért különösen azért is fejezzük ki bensőséges hálánkat és köszönetünket, mert hiszen a közszolgálati éveknek azt a sorozatát, amely a köztisztviselő számára emberi számítással rendszeiint ki van mérve, legjobb tudásunk, tehetségünk és erőnk szerint Isten kegyelméből mi már megszolgáltuk. És hogy a mélyen tisztelt közgyűlés mai kivételes elhatározásával ezen a mértéken túlmenőleg nekünk mégis alkalmat ad arra, hogy szolgálatunkat eddigi hivatali állásunkban még továbbra is a főváros közönségének szentelhetjük, ez reánk nézve oly nagyfokú kitüntetés, megtiszteltetés és elismerés, amit csupán szavakkal megköszönni nem is lehet. Át is vagyunk hatva attól az érzéstől, hogy a mélyen tisztelt közgyűlésnek ezt az irántunk tanúsított kegyességét csakis a legodaadóbb és a főváros közönségének érdekeit mindenekfölé helyező példás szolgálattal hálálhatjuk meg. Méltóztassék ebben a reánk nézve ünnepélyes órában erre nézve ünnepélyes fogadalmunkat és ígéretünket fogadni. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Noha mi, alpolgármesterek, törvényes hatáskörünknél fogva a főváros ügyei legfőbb intézésének részesei vagyunk, programmot adni nem vagyunk hivatottak. A mi működésünk irányát egyfelől a mélyen tisztelt közgyűlés akarata, másfelől a polgármester úr őméltóságának az ő székfoglaló beszédében kifejtett irányelvei adják meg. És ebben úgy a mélyen tisztelt közgyűlés akaratának hü végrehajtói, mint pedig a polgármester úr őméltóságának őszinte és lelkes munkatársai leszünk. A köztisztviselőnek programmot különben sem a még oly ékes szavak szabnak meg, hanem maga az élet az ő sok és változatos feladatával és problémájával. És ilyenek, különösen a főváros mai és közeijövőbeli életében bőségesen jelentkeznek. Akinek szeme van, hogy ezeket meglássa és szíve van, hogy ezeket átérezze, az talál magának programmot, feladat- és működési kört eleget. És itt nem csupán azokra a feladatokra és kötelességekre gondolunk, amelyek a fővárosnak a háború következtében történt elesettségéből való talpraállításával járnak, avagy általában egy nagyváros természetes továbbfejlődéséből és szükségképpeni továbbfejlesztéséből folyólag pénzügyi, közgazdasági, műszaki és kulturális téren jelentkeznek. Mert hogy ezeknek a — hogy úgy mondjam — szakmabeli feladatoknak akár megoldására, akár pedig előmozdítására minden tudásunkat, tapasztalatunkat és erőnket kötelességszerűen rendelkezésre bocsátjuk, az szinte Mi olyan kötelességekre is gondolunk, amelyek a főváros egész lakosságával és annak minden rétegével szemközt állanak fenn s amelyeket a hivatása magaslatán álló köztisztviselőnek szem elől tévesztenie sohasem szabad. Ez a kötelesség az elet bajaival küzködő polgártársaink javára az élet nehézségeinek megkönnyítése és boldogulásának elősegítése. Ez olyan programm, mélyen tisztelt közgyűlés, amelyet a köztisztviselő, minél magasabb állásban van s minél nagyobb részese a közhatalomnak, annál inkább kötelezett követni és teljesíteni. Mi a bürónak tartozó, hivatalbeli kötelességeink mellett ezt az életnek tartozó kötelességet, ezt a hivatást is a magunkénak valljuk és teljesíteni is fogjuk az emberies gondolkodás jegyében. Tudjuk, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy nehéz viszonyok között nehéz munka és nehéz szolgálat vár reánk. Mi azonban mégis bátran, könnyű szívvel és az eddigi
