Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 935 - 936 - 937 - 938 - 939 - 940

1926. július 10-iki közgyűlés. 934—940. szám. 345 Indítványozom, hogy a polgármester úr elnöklete alatt a főváros közgyűlésének tagjai sorából a tekintetes tanács útján állíttassák össze egy . bizottság, amelynek hivatása legyen az emlékmű felállítására a végleges javaslatokat Budapest székesfőváros törvényhatósága számára előkészíteni. Az indítvány tárgyalás és előkészítés végett kiadatik a tanácsnak. !935. Holzer Sándor bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: írjon fel a tekintetes tanács a népjóléti és kereskedelmi minisztériumokhoz, hogy azok az iparosok, kiknek műhelyük lakásukkal egybe van kötve, házbér tekintetében ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint más szabad foglalkozást űző lakók, (ügyvéd, orvos, mérnök) azaz lakbérük nem az üzletek bérei után szabályozandók, hanem a lakások bérei után. Az indítvány a további megfelelő eljárás végett kiadatik a tanácsnak. Ezután Fényes László bizottsági tag az ügyrendhez kér szót és kéri, hogy interpellációját most mondhassa el, mert előbbi felhívása idején nem volt a teremben. Az elnök az engedélyt megtagadja. !936. Dr. Elek Hugó bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a mai rendkívül súlyos közgazdasági viszonyokra és a színházak, hangversenyvállalatok stb. életében jelentkező súlyos dekonjunktúrára tekintettel, a vigalmi adónak rendkívül mérsékelt mértékben való kirovására vonatkozólag létesítsen megállapodásokat az egyes színházakkal és hangversenyrendező vállalatokkal az érvényben levő szabályrendelet keretén belül. Az indítvány tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Ortvai Rezső bizottsági tag nincs jelen és így indítványai töröltetnek. Az elnöki széket dr. Ripka Ferenc főpolgármester foglalja <el. !937. Repold Károly bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: Indítványozom, határozza el a közgyűlés az V. kerület, Pannónia- és Berzenczei-utca sarkán lévő iskola kibővítését és kérje fel a tanácsot, hogy az idevonatkozó előmunkálatokat még az ezévi költségvetés keretén belül kezdje meg. Az indítvány kiadatik a tanácsnak. !938. Repold Károly bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: Indítványozom, mondja ki a közgyűlés azt, hogy az V. ker., Pannóniautcai iskolaépületben a tanulók részére zuhanyfürdőt létesít, amelyet az 1926/27. tanév kezdetén az iskola rendelkezésére bocsát. Továbbá határozza el azt is, hogy az iskola toldaléképítkezéseivel kapcsolatosan népfürdőt létesít, amelyet felnőttek is használhatnak. Az indítvány kiadatik a tanácsnak. !939. Repold Károly bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: Indítványozom, határozza el a közgyűlés az V. ker., Vág-utca 12—14. szám alatt levő Népház szárnyépületének kiépítését, amelyben a csecsemővédő csoport nyerne elhelyezést. Egyben kérje fel a tanácsot, hogy az idevonatkozó javaslatát még ez évben terjessze a közgyűlés elé. Az indítvány kiadatik a tanácsnak. !940. A napirend anyaga letárgyaltatván, az elnök bejelenti, hogy évtizedes gyakorlatnak megfelelően a nyári hónapokban több közgyűlés nem lesz. Bejelenti, hogy a legközelebbi közgyűlést szeptember 29-ére fogja összehívni, amely az esedékessé vált tisztújítás bevezetéseképp a székesfőváros polgármesterének megválasztásával fog foglalkozni. Tudomásul szolgál. Az elnök azután így folytatja: „T. Közgyűlés 1 A törvényhatósági bizottság ezzel a mai közgyűléssel befejezte tanácskozásait a nyári szünet előtt. Mielőtt a pihenés idejére elbúcsúznánk egymástól, kötelességemnek érzem, hogy köszönetet mondjak a törvényhatósági bizottságnak az elvégzett munkáért, de különösen meg kell emlékeznem arról a lelkületről, mely a szónokokat különösen a költségvetési vita folyamán eltöltötte; ez a lelkület arról tett tanúságot, hogy bár pártszempontok szerint különböző programmok megvalósítására törekesznek, Budapest jóvolta, fejlődése, becsülete egyformán mindenkinek a szívén fekszik. A költségvetés letárgyalása a főváros háztartását konszolidálta. A státusrendezés a tisztviselők helyzetét javította meg. A külföldi kölcsön rendezése fontos határkövet jelent gazdasági életünkben. A függőkölcsön biztosítása nemcsak anyagi, hanem erkölcsi eredmény is, mert jelentősége van annak, hogy olyan kedvező kölcsön ez, amelynél kedvezőbbet az utolsó- évtized alatt senkisem kapott és a győztes államok 87