Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 815

1926. július 10-iki közgyűlés. 815. szám. 315 kívül sok tisztviselő és alkalmazott válik munkanélkülivé, ami viszont a fővárosban szedett különféle adó csökkenésére vezet. 5. Végül a magyar kereskedelem exportlehetőségeit csökkenti az a körülmény, hogy a magyar árus a külföldön már olyan forgalmi adókkal megterhelve kerül ki, amelyek következtében nem versenyképes az ezen piacon jelentkező más országok árúival. E sérelmek orvoslására, e bajok elkerülésére a forgalmi adónál az egy fázisrendszerre való áttérést javasoljuk. Ebben az esetben a forgalmi adót a vámkezelésnél és a termelés helyén róják le. Ez a rendszer megszünteti a mai helyzet valamennyi hibáját. Ugyanis 1. minden cikkre pontosan és külön-külön meg lehet állapítani az adóterhet. 2. A külföldi kereskedő ugyanannyi adót fizet magyarországi eladása esetén, mint a magyar importőr. 3. A forgalmi adónak kevésszámú alanya van, minélfogva az adminisztrációs költségek az adózásnál s az ellenőrző hatóságoknál is csökkennek, mert a forgalmi adó kevésszámú alanya rendszeresen és pontosan ellenőrizhető. 4. Az adóeltitkolás e rendszernél fogalmilag is majdnem lehetetlen, a vámkezelésnél minden árú adózik; a nagy ipartelepek pedig nem fogják könyveiket hamisan vezetni a forgalmi adó eltitkolásáért. 5. Az állam könnyen megtudja állapítani, hogy melyik cikknél mennyi adót szedett be, módjában áll tehát azt az exportnál visszafizetni. Ezekben mutattunk rá röviden a forgalmi adórendszer hibáira és jelöltük meg azt a módot, melynek életbeléptetése esetén a mai rendszer sérelmei az állam érdekeinek a veszélyeztetése nélkül megszüntethetők. Az 1925. évi XXX111. t.-c. felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy a forgalmi adórendszernek néhány különösen érezhető visszásságát rendeleti úton megszüntethesse. A pénzügyminiszter úr már több ízben kilátásba is helyezte e reformokat, azonban mindezldeig egyetlen jelentős lépés sem történt e visszásságok megszüntetésére, ezért a székesfőváros törvényhatósága nyomatékosan felhívja Nagyméltóságod figyelmét a forgalmi adó mai igazságtalan rendszerére, mely a súlyos viszonyokkal küzdő hazai ipar és kereskedelem fejlődését gátolja s végeredményében a fogyasztás csökkenését eredményezi. A székesfőváros törvényhatósága az egyetemes közjó érdekében a mai forgalmi adórendszernek gyökeres megváltoztatását és az egyfázisú rendszerre való áttérését kéri. A fényűzési adót a székesfőváros törvényhatósága eltörlendőnek véli. Amennyiben azonban az ország mai pénzügyi helyzetére való tekintettel az keresztülvihetetlen volna, úgy ez adónál is az egyfázisú rendszer bevezetését tartja kívánatosnak. A fényűzési adó jelenlegi rendszere rendkívül igazságtalan, mert oly cikkek fogyasztását is súlyos adóval sújtja, melyek semmiféleképpen sem vehetők fényűzésnek. Ha tehát a fényűzési adó fentartását a m. kir. kormány szükségesnek tartja, úgy az értékhatárok újabb megállapítása és a fényűzési cikkeket feltüntető jegyzékek módosítása is feltétlenül keresztülviendő. A hazai ipart és kereskedelmet legközvetlenebbül érintő forgalmi és fényűzési adórendszer hibáinak feltárása e hibák orvoslási módjának megjelölése után oly intézkedés megtételét javasoljuk, mely a mostani hitelkrízis közepette nagy tőkehiánnyal küzdő iparosoknak és kereskedőknek az adók lerovását, illetve ezirányú fizetési kötelezettségük teljesítését könnyítené meg. Nevezetesen a kényszerkölcsönkötvényeknek adófizetés fejében való elfogadását, illetve beváltását javasoljuk. A kényszerkölcsön jegyzésekor sok iparos és kereskedő mobil tőkéjét az állam rendelkezésére bocsátotta, indokolt tehát, hogy most, midőn az iparos, kereskedő nem rendelkezik többé megfelelő tőkével, viszont az államháztartás egyensúlya biztosítva látszik, e kötvényekben elhelyezett pénzét ismét fulyóvá tehesse, ne legyen kénytelen a termelő munkájához szükséges tőkét máshonnan beszerezni. Amennyiben félő volna, hogy a kötvényeket a megszorult iparosok és kereskedők oly nagy mértékben használnák adófizetésre, hogy ez az adók fejében befolyó készpénz nagyarányú csökkenését eredményezné, e kötvényeknek az esedékes adók 50% erejéig való elfogadását lehetne kimondani. Az államkincstárt veszteség nem érné, mert egyrészt megszabadulna e kötvények után esedékes kamat fizetésétől, ami effektív megtakarítást jelent, másrészt a kötvények fokozatos visszatérülése folytán az államadósság is csökkenne anélkül, hogy az állam a kölcsön visszafizetését megérezné. A gazdasági életünk válságos oldalait vizsgálva szóvá kell tennünk a hazai átmenő, tranzitókereskedelem fejlődését gátló intézkedéseket. Tranzitókereskedelmünk nem áll azon a fokon, amelyen kívánatos volna, pedig Budapest előnyös forgalmi fekvésénél fogva különösen alkalmas arra, hogy a kelet és nyugat között lebonyolódó kereskedelmet közvetítse. Véleményünk szerint a tranzitókereskedelmet szolgáló intézményeket ki kell építeni oly irányban, hogy azok a kereskedelmi tevékenységhez szükséges mozgékonysággal bírjanak és lehetőleg mentesíteni kell minden feleslegesnek látszó bürokratikus formaságról. Ez intézménynél szükséges és helyes mértékben alka'mazott ellenőrzés szükségességét senkisem vitathatja, de nálunk, ahol a tranzitókereskedelem megszervezésénél tartunk, a megszorításokat a minimumra kell csökkenteni. A múlt év január havában a törvényhatóság szünetelése folytán a székesfőváros tanácsa már kifejtette állás-