Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 411

1_9_26. április 30-iki közgyűlés. 411. szám. 151 állami vagy azzal egyenlőnek tekintendő állás, vagy pedig a nyugdíjintézet kötelékébe tartozó állás volt. 4. A nyugdíjszabályrendelet 20. §-ában foglalt rendelkezések az 1924. évi július hó 1-étöl kezdve alkalmazást nem nyerhetnek. 45. 1. Az 1600/1924. kgy. számú határozat II. része 22. pontjának második bekezdésében említett teljes munka- és keresetképtelenséget még a tényleges szolgálat megszűnése előtt kiállított és bemutatott székesfővárosi tiszti főorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. 2. Teljesen munka- és keresetképtelennek csak azt áz egyént lehet tekinteni, aki az orvosi megvizsgáltatásáról kiállított tiszti főorvosi bizonyítvány szerint mindennemű munkára, illetőleg keresetre mindenkorra képtelen. 46. Az 1600/1924. kgy. számú határozat III. része 10. pontjában a kétszeri ellátás tekintetében foglalt korlátozó rendelkezés nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha a többféle ellátásban részesülő nőalkalmazott a részére megállapított egyik ellátását megváltotta. 47. 1. Az 1600/1924. kgy. számú határozat III. részének 12. pontjában és IV. részének 5. pontjában említett készpánzjárandóságok alatt azokat az alább megjelölt járandóságokat kell érteni, amelyekre az elhaltnak az elhalálozást követő három hónap alatt igénye lenne abban az esetben, ha még életben volna és pedig a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottaknál a fizetést, lakáspénzt és családi pótlékot, a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazottaknál a nyugdíjat, lakáspénzt és családi pótlékot, az ellátásban részesült és elhalt özvegyeknél az özvegyi nyugdíjat, lakáspénzt és nevelési járulékot. 2. Úgy a szóbanlévő készpénzjárandóságok összegének megállapításánál, mint az özvegyi nyugdíj- és a nevelési járulék-összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a körülményt, hogy a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott, az elhalálozásának napját követő három hónapon belül, abban az esetben, ha életben lett volna, magasabb fizetési fokozatba lépett volna elő. 3. Ha a tényleges szolgálatban, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazott után az özvegyen kívül a nyugdíjszabályrendelet 24. §-ának ötödik bekezdésében említett nő, esetleg nők, vagy a szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák is maradtak hátra, az özvegy a szóbanlévő készpénzjárandóságoknak háromötöd részét kapja, a fennmaradó kétötöd részben pedig az említett nők és árvák egyenlő mértékben részesülnek. 4. Ha az elhaltnak özvegye nincsen és utána a nyugdíjszabályrendelet 24. §-ának ötödik bekezdésében említett nő, esetleg nők, vagy a szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák, vagy az említett nők és az említett árvák is maradtak hátra, a szóbanlévő készpénzjárandóságokban az említettek egyenlő mértékben részesülnek. 5. A szóbanlévő készpénzjárandóságokat csak az olyan alkalmazott után lehet kifizetni, aki nyugdíjra igényt adó szolgálatban (alkalmazásban) vagy nyugdíjazott (kegydíjas) állapotban halt meg. 6. A szóbanlévő készpénzjárandóságokat külön utalványrendelet bevárása nélkül ugyanott és ugyanúgy kell számfejteni, elszámolni és az özvegynek a kezeihez kifizetni, mintha az elhalt alkalmazott a szóbanlévő három hónap alatt életben volna. 7. Az atyátlan, valamint a szülőtlen árvákat megillető nevelési járulék csak az atya (az 1600/1924. kgy. sz. határozat IV. része 5. pontjának második bekezdésében említett esetben az anya) halálának napját követő negyedik hó első napjától kezdve jár. 48. t. Az 1600/1924. kgy. számú határozat IV. része 6. pontjának második bekezdésében említett esetekben, ha a nőalkalmazottnak a gyermeke után családi pótlékra s ugyanannak a gyermeknek az elhalt atyja után nevelési járulékra is lenne igénye, az 1925. évi július hó 1-étől kezdve — eltérően az 1600/1924. kgy. számú határozat 6. pontja második bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezéstől — az emiitett két járandóság közül azt kell megállapítani és folyósítani, amelynek megállapítását az igényjogosult kéri. 2. A nyugdíjszabályrendelet 39. §-ában meghatározott és az árvák ellátottsága szempontjából figyelembe veendő pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek az