Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 411

1

48 1926. ápril

i

s 30-iki kö

zgyűlés. 411. szám. e gyermekek mindegyike után — tehát egynél több után is — engedélyezhető. Az ilyen alkalmazott részére azonban az 1. bekezdés a)—d) pontjai alatt felsorolt családtagok után családi pótlék egyáltalán nem engedélyezhető. 3. Az 1. bekezdésben .felsorolt családtagok után csak abban az esetben lehet családi pótlékot engedélyezni, ha az alkalmazott a családi pótlék engedélyezésére irányuló kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolja: a) hogy a figyelembe venni kért családtagot az alkalmazott, minden más támogatás nélkül, kizárólag és állandóan maga tartja el és hogy vele közös háztartásban élj b) hogy a figyelembe venni kért családtag teljesen munka-és keresetképtelen; c) hogy úgy a kérelmező maga, mint felesége, valamint a figyelembe venni kért családtag teljesen vagyontalanok; d) hogy sem a kérelmezőnek magának a hivatali állásából folyó járandóságain felül, sem a figyelembe venni kért családtagnak nincsen külön jövedelme vagy keresete s hogy ez utóbbi nyugdíjban, kegydíjban vagy bármilyen címen ellátásban nem részesül; e) hogy a kérelmező háztartásában nincsen más önálló keresettel bíró családtag; /) hogy a figyelembe venni kért családtagnak nincsen más olyan — az alkalmazottnál közelebbi — rokona vagy hozzátartozója, aki az illetőnek eltartására elsősorban lenne kötelezhető. 4. A 3. bekezdésben említett feltételeket — ab) pont alatt említett munkaés keresetképtelenség kivételével, amely külön közhatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolandó — helyhatósági (kerületi vagy községi elüljárósági) bizonyítvánnyal félévenként és pedig június hó 1-én és december hó 1-én kell igazolni; ezeknek a feltételeknek az igazolása egy közös bizonyítványba foglalható. 5. A családi pótlék szempontjából nevelt gyermeknek csak az alkalmazottal vérrokonsági viszonyban álló olyan gyermek tekinthető, akinek a szülői már nem élnek, vagy ha élnek, tényleg és beigazoltan olyan anyagi viszonyok között vannak, hogy gyermekük eltartására és felnevelésére teljesen képtelenek, úgy hogy a gyermek eltartásáról, gondozásáról és felneveléséről állandóan, kizárólag és minden ellenszolgáltatás nélkül tényleg az illető alkalmazott és pedig valóban akként gondoskodik, mintha az a saját édes gyermeke volna. 6. Az olyan örökbefogadott gyermek után, aki az örökbefogadóval nem áll vérrokonsági viszonyban, családi pótlékot engedélyezni nem lehet. 33. 1. Az újszülött gyermek után a csaiádi pótlék annak a hónapnak az első napjától kezdve jár, amelyben a gyermek született; késedelmes bejelentés esetén azonban a családi pótlék csak a bejelentés napját követő hó elsejétől kezdve jár; a bej'elentés nem tekinthető késedelmesnek, ha az a gyermek születésétől számított harminc napon belül történik. 2. Az alkalmazottal közös háztartásban élő törvényes feleség után a családi pótlék annak a hónapnak az első napjától kezdve jár, amelyben az alkalmazott a bejelentést megteszi. 3. A családi pótlékról szóló szabályrendelet 8. §-a alapján engedélyezett családi pótlék az engedélyező tanácsi határozat keltét követő hónapnak első napjától kezdve jár. 34. A családi pótlékot annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a jogcím a családi pótlékra megszűnt. 1. A családi pótlékról szóló szabályrendelet 8. §-a alapján engedélyezett családi pótlék előfeltételét képező azt a körülményt, hogy a gyermek a tanulmányait kiváló eredménnyel folytatja, évenkint két ízben és pedig minden év április és október hó folyamán a számvevőségnek bemutatandó s az említett időpontokat közvetlenül megelőző időről szóló iskolai bizonyítvánnyal kell igazolni. 2. A tanulmányok kiváló eredménnyel való folytatásának azt kell tekinteni, ha az alsó- vagy középfokú iskolát (polgári iskolát, gimnáziumot stb.) végző gyermek az iskolai bizonyítványában osztályzatot nyert összes tantárgyaknak legalább felénél, az illető iskolára nézve megállapított rendszer szerinti legjobb osztályzatot kapta, a főiskolát (egyetemet stb.) végző gyermeknél pedig azt, ha a vizsgatárgyakból a kellő időben — bármilyen eredménnyel — kollokvált, illetőleg ha az illető iskolára nézve érvényben álló tanulmányi szabályzatban előírt időkben a kötelező vizsgákat (alapvizsgákat, szigorlatokat stb.) — bármilyen eredménnyel —