Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 407 - 408 - 409 - 410

, 1926. április 30-iki közgyűlés. 410. szám. 127 Azoknak a tisztviselőknek, hivatalnokoknak és egyéb alkalmazottaknak a nyugdíját, akik már az 1925. évi július hó l-jét megelőző időben is részesültek nyugdíjban, az 1925. évi július hó 1-től kezdve a jelen határozat I. részében foglaltak értelmében megállapított, annak a fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapulvétele mellett kell megállapítani, amely fizetésre (nyugdíjba beszámítható javadalmazásra) az illetőnek a legutoljára betöltött állása után igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Amennyiben ez a fizetés később emelkedik vagy csökken, a nyugdíjat is a fizetés emelkedésének vagy csökkenésének időpontjától kezdve megfelelően emelni, vagy csökkenteni kell. Azok a tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak tehát, akik a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra szereztek már igényt, mindenkor ugyanolyan összegű nyugdíjban részesítendők, mint amilyen összegű fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. Azok a tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak pedig, akik a beszámítható javadalmazás valamely százalékában megállapítandó nyugdíjra szereztek igényt, mindenkor az annak a fizetésnek az őket megillető százalékában megállapítandó nyugdíjban részesítendők, amely fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a kegyelmi ellátásban (kegydijban) részesülő volt tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak ellátásának (kegydíjának) megállapításánál értelemszerűen kell alkalmazni. 3. Ha a nyugdíjas nyugalombahelyeztetésének időpontjában az általa betöltött állás még nem volt fizetési osztályba sorozva, 1925. évi július hó 1-én azonban már fizetési osztályba van sorozva, a nyugdíj összegének megállapításánál az arfa a fizetési osztályra nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amely fizetési osztályba a jelen határozat értelmében az az állás soroztatott. Ha a nyugdíjas által nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött állás időközben megszűnt, a tanács esetenként állapítja meg, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál milyen fizetést kell alapul venni. Arra nézve, hogy az egyes fizetési osztályok keretén belül melyik fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés vétessék alapul a nyugdíj megállapításánál, elsősorban az az irányadó, hogy az illető nyugalomba helyeztetésének időpontjában az illető fizetési osztálynak melyik fizetési fokozatába tartozott. Ha ezt már nem lehetne megállapítani, úgy annál, aki még nem töltött három évet az illető fizetési osztályban, a legalacsonyabb fizetési fokozatra, aki háromtól hat évet töltött az illető fizetési osztályban, a középső fokozatra (amely fizetési osztályban csak két fizetési fokozat van, a magasabb fizetési fokozatra), aki pedig hat évnél többet töltött az illető fizetési osztályban, a legmagasabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. Annál, akinél az illető fizetési osztályban töltött időt sem lehetne már megállapítani, a legalacsonyabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. Azok, akik ezidőszerint bármi címen magasabb fizetési osztály után élveznek ellátást, mint ahova állásuk a jelen határozat alapján tartozik, kivételesen azon fizetési osztály legmagasabb fokozata szerint megállapítandó ellátásban részesítendők, . amely fizetési osztályba az állásuk jelen határozattal szerveztetett. 4. Az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 15. pontjában említett községi szolgálati idő alatt azt az időt kell érteni, amely alatt a tisztviselő, hivatalnok vagy egyéb alkalmazott, községi jegyző, körjegyző, segédjegyző, községi orvos, körorvos, községi állatorvos, körállatorvos, községi mérnök, körmérnök, vagy a községeknél rendszeresített állandó állásra élethossziglan megválasztott és tisztviselői teendőket végző egyéb községi közigazgatási alkalmazott (pl. iktató, irodatiszt, számtiszt, írnok, végrehajtó, rendőrfelügyelő, rendőrellenőr, községi vicinálisútbiztos stb.) volt. Vitás esetekben azt, hogy a községi szolgálatban eltöltött időt a nyugdíj megállapításánál figyelembe kell-e venni, a közgyűlés, illetve a tanács esetenként állapítja meg. 5. Az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 15. és 16. pontjaiban a községi és a rendezett tanácsú városi szolgálat beszámítása tekintetében foglalt rendelkezések csakis azokban az esetekben nyerhetnek alkalmazást, amelyekben a tisztviselőnek, hivatalnoknak vagy egyéb alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonása (nyugalombahelyezése, végkielégítése), illetőleg elhalálozása az 1924. évi június hó 30-át követő időpontban következett be, illetőleg következik be. 6. A nyugdíj szempontjából beszámítható szolgálati időnek a megállapításánál azt az időt, amely alatt a tisztviselő, hivatalnok vagy egyéb alkalmazott, a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló 1922. évi 2700. M. E. számú és 1922. évi 7200. M. E. számú, valamint az ezeket módosító rendeletek alapján ellátásban (rokkantjáradékban) részesült, az 1912. évi LXV. t.-c. 17. §-ának harmadik bekezdésében említett rokkantállományban (nyugdíjazott állapotban) töltött időnek tekinteni nem lehet.