Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 407 - 408 - 409 - 410

1926. április 30-iki közgyűlés. 410. szám. 119 alatt az alkalmazott tartozik gondoskodni, az ilyképpen elhelyezett gyermeket abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az egész tanévre szóló ellátás értékének egytizenketted része a 400.000 papírkoronát eléri vagy meghaladja. A törvényes feleség után a családi pótlék abban az esetben is jár, ha a feleségnek bármiféle forrásból származó jövedelme vagy keresete van. A törvényes feleség után a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség férjével közös háztartásban él, ami alatt az egy fedél alatt való közvetlen együttélést kell érteni. A különélő feleség után tehát a családi pótlék még abban az esetben sem jár, ha a férj a feleség eltartásáról egyébként gondoskodik, illetőleg ha a férj tartásdíj fizetésére köteleztetett. A családi pótlékra vonatkozó szabályrendelet alapján, méltánylást érdemlő körülmények fenforgása esetén a következő családtagok után lehet családi pótlékot engedélyezni: a) az alkalmazottnak a családi pótlékra vonatkozó szabályrendeletben meghatározott életkort már elért törvényes, vagy törvényesített édes, vagy mostoha gyermeke után; b) az alkalmazottnak törvényes édesatyja, vagy édesanyja után; c) az alkalmazottnak teljes árvaságra jutott, vagyis szülőtlen törvényes unokája után; d) az alkalmazottnak nevelt (örökbefogadott) gyermeke után. A családi pótlékra vonatkozó szabályrendelet alapján egyéb családtagok után engedélyezhető családi pótlékot csak egy ilyen — fentebb felsorolt — családtag után lehet engedélyezni. Az olyan alkalmazott részére azonban, aki házasságon kívül született, egynél több természetes gyermekét fogadta örökbe, a családi pótlék e gyermekek mindegyike után — tehát egynél több után is — engedélyezhető. Az ilyen alkalmazott részére azonban az a)—d) pontok alatt felsorolt családtagok után családi pótlék egyáltalán nem engedélyezhető. Az a)—d) pontban felsorolt családtagok után csak abban az esetben lehet családi pótlékot engedélyezni, ha az alkalmazott a családi pótlék engedélyezésére irányuló kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolja: a) hogy a figyelembe venni kért családtagot az alkalmazott, minden más támogatás nélkül, kizárólag és állandóan maga tartja el és hogy vele közös háztartásban él; b) hogy a figyelembe venni kért családtag teljesen munka- és keresetképtelen ; c) hogy úgy a kérelmező maga, mint felesége, valamint a figyelembe venni kért családtag teljesen vagyontalanok; d) hogy sem a kérelmezőnek magának a hivatali állásából folyó járandóságain felül, sem a figyelembe venni kért családtagnak nincsen külön jövedelme vagy keresete s hogy ez utóbbi nyugdíjban, kegydíjban vagy bármilyen címen ellátásban nem részesül; e) hogy a kérelmező háztartásában nincsen más önálló keresettel bíró családtag; f) h°gy a figyelembe venni kért családtagnak nincsen más olyan — az alkalmazottnál közelebbi — rokona vagy hozzátartozója, aki az illetőnek eltartására elsősorban lenne kötelezhető. Az előző bekezdésben említett feltételeket -aij pont alatt említett munkaés keresetképtelenség kivételével, amely külön közhatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolandó — helyhatósági (községi elüljárósági) bizonyítvánnyal kell igazolni; ezeknek a feltételeknek az igazolása egy közös bizonyítványba foglalható. A családi pótlék szempontjából nevelt gyermeknek csak az alkalmazottal vérrokonsági viszonyban álló olyan gyermek tekinthető, akinek a szülei már nem élnek, vagy ha élnek, tényleg és beigazoltan olyan anyagi viszonyok között vannak, hogy gyermekük eltartására és felnevelésére teljesen képtelenek, úgy, hogy a gyermek eltartásáról, gondozásáról és felneveléséről állandóan, kizárólag és minden ellenszolgáltatás nélkül tényleg az illető alkalmazott és pedig valóban akként gondoskodik, mintha az a saját édes gyermeke volna. Az olyan örökbefogadott gyermek után, aki az örökbefogadóval nem áll vérrokonsági viszonyban, családi pótlékot engedélyezni nem lehet. Az újszülött gyermek után a családi pótlék annak a hónapnak az első napjától kezdve jár, amelyben a gyermek született; késedelmes bejelentés esetén azonban a családi pótlék csak a bejelentés napját követő hó elsejétől kezdve jár; a bejelentés nem tekinthető késedelmesnek, ha az a gyermek születésétől számított harminc napon belül történik. Az alkalmazottal közös háztartásban élő törvényes feleség után a családi pótlék annak a hónapnak az első naptatól kezdve jár, amelyben az alkalmazott a bejelentést megteszi. A családi pótlékról szóló szabályrendelet alapján méltánylást érdemlő esetekben engedélyezett családi pótlék az engedélyezés keltét követő hónapnak első napjától kezdve jár.