Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925
6. 1925. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1533 - 1534
1925. november 25-iki közgyűlés. 1534 . szám 559 népjóléti és munkaügyi minisztérium az alkalmazandó személyzet létszámát és fizetését szabadon állapíthatja meg. 3. A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium köteles Budapest székesfőváros közönségének a tényleges átadás napjáig az épületek felépítményeiért Budapest székesfőváros közönsége által bármily címen bárkinek kifizetett összegeket megtéríteni, továbbá köteles azokat az egészen vagy félig kész szerkezeteket, felszerelési és berendezési tárgyakat, amelyeket Budapest székesfőváros közönsége a Madarász-utcai csecsemőkórház és gondozó céljaira különböző cégeknél az átvétel tekintetében hozott 21.908/1919— V. számú miniszteri határozat kelte napjáig, vagyis 1919. évi szeptember hó 30-ig megrendelt, azon az áron, amely áron azokat a szállító cégek számlázni fogják, az illető cégektől — egyébként azon feltételek mellett, amelyek mellett azok Budapest székesfőváros közönségével szemben a szállítást vállalták — átvenni, valamint azokat az összegeket, amelyeket Budapest székesfőváros közönsége e címen már kifizetett, Budapest székesfőváros közönségének visszatéríteni. 4. A m. kir. kincstár nem igényelheti, hogy a használati jog részére telekkönyvi bekebelezést nyerjen. Nincsen akadálya azonban annak, hogy a folyamatban levő telekrendezés, illetve a szabályozási terv végleges megállapítása után a csecsemőkórház és gondozó céljaira meghatározott s jelen határozattal használatbaadott terület külön telekkönyvi testté alakíttassák és külön helyrajzi számmal láttassék el. 5. Az ingatlan előkerti területe csak befásítás céljaira szolgálhat. 6. Az előkerti terület utcai vonala ideiglenes és a m. kir. kincstár köteles az utcai vonalon levő kerítést a végleges szabályozási vonal megállapítása és Budapest székesfőváros tanácsának felhívása után saját költségén a végleges szabályozási vonalra áthelyeztetni. Az áthelyezést az erre irányuló felhívásnak a m. kir. népjóléti és munkaügyi — illetve a helyébe lépő — minisztérium részére való kézbesítéstől számított 60 (Hatvan) nap alatt kell eszközölni, feltéve, hogy a kikötött határidőben föld- és építési munkát végezni lehet és hogy esetleges munkaszünetelés a munkák végzését nem hátráltatja. 7. A használatbaadott ingatlanon a jelen szerződés tartama alatt a m. kir. kincstár mindennemű földmunkát, fásítást, parkozást és építkezést, ideértve a különböző földalatti és földfeletti vezetékeket is csupán Budapest székesfőváros mint építési hatóság engedélyével létesíthet. 8. A m. kir. kincstár köteles az ingatlant, az azon létesült vagy létesülő építményeket és létesítményeket (út-, földalatti és földfeletti vezetékek) a használat tartama alatt a természetes használódás és avulás figyelembevétele mellett fentartani, a parkozást, fákat és növényeket gondozni és fentartani, valamint az utcai oldalon levő járdákat állandóan tisztántartani. A m. kir. kincstár köteles az ingatlanon létesült vagy létesülő felépítményeket az 1. pontban körülírt használati idő megszűnte után a székesfőváros birtokába minden kártérítés nélkül használható állapotban visszabocsátani. A faépítményekre ez a kikötés azzal a megszorítással alkalmazandó, hogy — amennyiben a faépítmények a visszabocsátás idejében természetes elhasználódás folytán használhatatlanok lennének is — azoknak újraépítését a székesfőváros nem követeli. 9. A m. kir. kincstár köteles az ingatlanon létesült vagy létesülő felépítményeket a szerződés tartama alatt saját költségén tűzkár ellen biztosítani. Ha a most említett felépítmények tűzkár folytán megsemmisülnének és azokat a m. kir. kincstár a tűzeset napjától számított 1 (egy) év alatt helyre nem állítja, a tűzkárbiztosítási összeg az annak felvételétől járó 5% kamatokkal együtt a székesfővárost illeti meg. 10. A m. kir. kincstár az ingatlan használatát harmadik személynek csak Budapest székesfőváros közönségének hozzájárulásával engedheti át. Harmadik személynek való átengedés esetén, az átengedés fényéből a székesfővárosra semmiféle teher nem hárulhat. 11. A használatra átengedett ezen ingatlan után járó mindennemű állami és törvényhatósági adót, valamint mindennemű közterhet (illeték egyenértéket, vízdíj, burkolási és csatornázási járulék stb.) a m. kir. kincstár viseli. 12. Ha a m. kir. kincstár ezeket a kötelezettségeket nem teljesítené, ha a szóbanforgó ingatlant nem a 2. pontban megjelölt célra használná, vagy egy esztendeig megszakítás nélkül nem használná, ha a szóbanforgó intézmény a m. kir. kormány rendelkezése alól bármi okból elvonatnék, a székesfőváros a használatot rögtöni hatállyal megszüntetheti s ez esetben a m. kir. kincstár köteles a szóbanforgó ingatlant az azon levő összes létesítményekkel együtt minden kártérítés nélkül a székesfőváros birtokába azonnal visszabocsátani. Ügyszintén ha az ingatlan harmadik személynek adatnék át, rája nézve is ezen pontban foglalt kikötések lesznek irányadók és a háramlás ezen harmadik személyről is közvetlenül a székesfővárosra történik. Felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot, hogy az ingatlan használatára vonatkozó szerződést a fenti feltételek mellett a m. kir. államkincstárral megköthesse. A megkötendő szerződés Budapest székesfőváros közönségére a tanács által történt aláírással, a m. kir. kincstárral pedig a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium jóváhagyásával válik kötelezővé.
