Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

4. 1925. október 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1339

500 1925. október 7-iki közgyűlés. 1338—1339. szám. és a próbavámőrök, továbbá az önálló pénzkezeléssel bíró üzemek és intézetek személyzete, végül a nyugdíjasok, özvegyek és árvák előlegben nem részesülnek. Nem részesíthetők az előlegben továbbá az állásuktól és fizetésüktől felfüggesztett tisztviselők és egyéb alkalmazottak, azok, akik illetmény nélkül szabadságoltattak, továbbá akik a létszámcsökkentésről szóló törvény alapján szabályszerű végelbánás alá vonattattak és ez okból szabadságoltattak. Az előleget az 1925. évi július hó 1-étől számított hatállyal kell kifizetni és pedig az 1925. évi július és augusztus hónapokra már esedékessé vált összegeket 1925. évi augusztus hó 10-ike után, az 1925. évi szeptember hó 1-étől esedékessé váló összegeket pedig a fizetéssel egyidejűleg. Az előleg összegéből semmiféle címen (fizetési előleg, kölcsön, adó, nyugdíjjárulékok stb.) levonásnak helye nincsen. Az előleg összegére nézve az az állapot irányadó, amelyben az igényjogosult 1925. évi július hó 1-én volt, vagy amennyiben később lépett a főváros szolgálatába, az a fizetés, amelyet ugyanolyan állásban lévő alkalmazott 1925. évi július hó 1-én kapott, vagyis az előleg összegére nincs befolyással még az a körülmény sem, ha az igényjogosult 1925. évi július hó 1-je után magasabbösszegű fizetésnek az élvezetébe jutott. Ha a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott az előleg felvétele előtt meghal, a hátramaradottak részére a fel nem vett előleget nem szabad kifizetni. Ugyancsak nem szabad kifizetni a fel nem vett előleget olyan tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott részére sem, akinek a tényleges alkalmazása az előleg felvétele előtt megszűnik. A m. kir. minisztériumnak az állami alkalmazottak részére engedélyezett ugyanilyen mérvű előleg tárgyában kiadott 1925. évi 4500. M. E. számú rendeletében foglaltaknak megfelelően az előlegre való igényt nem lehet átruházni, vagy elzálogosítani és semmagán-, sem pedig állami követelések, vagy köztartozások fejében az előleget lefoglalni nem lehet. Jóváhagyólag tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a tanács, az ügy sürgősségére és az alkalmazottak rendkívüli súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, utólagos hozzájárulás és a m. kir. belügyminiszternek utólagos jóváhagyása reményében az összeg kifizetése iránt intézkedett. A közigazgatási és közkórházi alkalmazottak részére 1925. évi július hó 1-től a folyó év végéig most engedélyezett havi előleg 9.444,0000.000 K, azaz Kilencmilliárdnégyszáznegyvennégymillió korona kiadási többletet jelent, amely összegből . a közkórházi alkalmazottakra eső 864.000.000 K, azaz Nyolcszázhatvannégymillió papírkorona fedezetét találja a közkórházi alap 1925/26. évi költségvetésében. A közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére szükséges 8.580,000.000 korona, azaz Nyolcmilliárdötszáznyolcvanmillió papírkorona, vagyis 591.724 korona, azaz Ötszázkilencvenegyezerhétszázhuszonnégy aranykorona fedezete iránt a közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolt javaslatára akként intézkedik, hogy ezt az összeget az 1925. évi költségvetés IX. csoport (Különféle intézmények) XII. fejezetén (Előre nem látott különfélék) előrányzott 2,800.000 aranykorona átalányösszegből még rendelkezésre álló 1,907.761 aranykorona terhére póthitelképpen engedélyezi azzal, hogy azt az 1925. évi költségvetés X. csoport (Altalános igazgatás) I. fejezet (Közigazgatási alkalmazottak) 1. címe (Fizetés, lakáspénz és családi pótlék) alatt a központban kell elszámolni. A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !1339. Tárgyaltatott a tanács 79.739/1925—1. számú előterjesztése a székesfővárosi közigazgatási és közkórházi alkalmazottak, továbbá nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzének újabb megállapítása ügyében. A közgyűlés, a tanács megokolt javaslatára, a székesfővárosi közigazgatási és közkórházi alkalmazottak, továbbá a nyugdíjasok és alkalmazottak özvegyei részére az 1925. évi augusztusi bérévnegyedre az állami alkalmazottakéhoz hasonló és a mellékelt kimutatásban részletezett lakáspénzt engedélyez. Kimondja a közgyűlés, hogy a tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére megállapított kétféle lakáspénz közül a kisebbösszegü lakáspénzt kapják azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akiknek egyáltalában nincsen, vagy pedig egy vagy két olyan családtagjuk van, akik után családi pótlékban részesülnek. A nagyobbösszegű lakáspénzt pedig azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak kapják, akiknek három, vagy háromnál több családtagjuk van, akik után családi pótlékban részesülnek. A kisebb, vagy nagyobbösszegű lakáspénz folyósítása szempontjából azt kell irányadónak venni, hogy a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott 1925. évi augusztus havában hány családtag után részesül családi pótlékban. A magasabbösszegű lakáspénzre való igériyjogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, hogy azok a családtagok, akik után a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott családi pótlékot élvez, vele nem élnek közös háztartásban. Többféle jogcímen senki sem kaphat lakáspénzt. Ilyen esetekben (pl. ha férj után özvegyi nyugdíjban részesülő nő tényleges alkalmazásban áll, vagy