Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925
4. 1925. október 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1284 - 1285 - 1286 - Szabályzat a székesfőváros községi iskoláiban fizetendő díjakról.
1925. október 7-iki közgyűlés. 1286. szám. 481 Az ilyen tanulót, ha a 40. §. e) pontjában meghatározott esetek valamelyike nem forog fenn, félmentesség illeti meg. 42. §. A tandíjmentességet meg lehet vonni a tanulótól akkor, ha a 40. §. e) pontjában meghatározott esetek valamelyike az első félévi osztályozás alkalmával következik be. 43. §. Az egésztandijmentes tanulók száma: a) a leánygimnáziumokban, a női felső kereskedelmi iskolákban és a női kereskedelmi szaktanfolyamokon a létszám tíz százalékát, b) a reáliskolákban és a fiú felső kereskedelmi iskolákban a létszám húsz százalékát, c) a női ipari és kertgazdasági tanfolyamokon a létszám harminc százalékát nem haladhatja, meg. Egy-egy egésztandíjmentes tanuló helyett a most felsorolt összes intézeteknél két-két tanulót féltandíjmentességben lehet részesíteni. A polgári iskolákban a tandíjmentes tanulók száma nincsen korláthoz kötve. 44. §. A tandíjmentességben részesíthető tanulók számának megállapításánál a szeptember hó 15-ig beírt rendes tanulók létszáma szolgál alapul, amely utóbbiból azonban a 38. §. alapján tandíjmentességben részesülő tanulók számát le kell vonni. Az egésztandíjmentességben részesíthető tanu'ók számát az így nyert maradék alapján kell meghatározni; a százalékszámítás alkalmával nyert eredménynél a törtrészeket felfelé kell kiegészíteni. (Pl. a szeptember hó 15-iki létszám 432, a 38. §. alapján tandíjmentességben részesülő tanulók száma 26, az engedélyezett százalék 20. Lesz tehát 432—26=406, ennek 20°/o-a 81 2 és így a törtrész kiegészítése után a 38. §. alapján felmentetteken felül 82 egésztandíjmentesség adható). 45. §. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a tandíjnak egészben vagy felében való fizetése alól kivételesen egyes olyan tanulókat is fel lehet menteni, akik egyébként a fent megállapított szabályok szerint tandíjmentességre nem tarthatnának igényt. Ezeknek a tanulóknak a felmentése szintén csak a tandíjmentességre meghatározott százalékon belül történhetik és számuk a polgári iskoláknál a felvett tanulók számának öt százalékát, a többi iskoláknál és tanfolyamoknál pedig két százalékát nem haladhatja meg. Az ilyen kivételes tandíjmentesség érvénye — a 42. §-ban foglalt megszorítással — csak az illető iskolaévre terjed. 46. §. Az iparrajziskola iparostovábbképző esti tanfolyamain a tanoncokat az egésztandíjmentesség, a segédeket pedig a féltandíjmentesség mindig megilleti, de az utóbbiakat létszámbeli korlát nélkül a tandíjfizetés alól teljesen is fel lehet menteni. Ugyancsak teljes tandíjmentességet élveznek az összes tanműhelyek tanoncai is. Az iparrajziskola többi osztályának és tanfolyamának növendékeinél a tandíjfizetés alól való felmentés a fenti szabályok alapján történik. Az egésztandíjmentesek száma az illető osztály vagy tanfolyam létszámának harminc százalékát nem haladhatja meg, kivéve az építőipari téli tanfolyamon, amelyen a tandíjmentesek száma nincs korláthoz kötve. Egy-egy egésztandíjmentes tanuló helyett az iparrajziskolánál is két-két tanuló félmentességben részesíthető. 47. §. A zenetanfolyamokon és a felsőbb zeneiskolában tandíjmentességben csak jóviseletfl és zenei tanulmányaiban tehetséges és szorgalmas oly növendék részesülhet, akinek szülője (gyámja) igazolni tudja, hogy a tandíj megfizetése vagyoni, kereseti és családi viszonyainál fogva túlságos megterhelést jelentene reá nézve. Az alsófokú zenetanfolyamokon azonban elsőéves tanulót egyáltalán nem lehet tandíjmentességben részesíteni. 121