Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

6. 1925. május 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1037 - 1038

1925. május 8-iki tanácsülés. 1039. szám. 385 a) azok a sertések, süldők és malacok, amelyek szállítás közben súlyosan megsérültek vagy feltűnően lesoványodottak, b) azok a falkák, amelyekről a megérkezésük alkalmával megállapítható, hogy a falkában valamely betegség tömegesen fenforog, c) azok a falkák, vagy egyes állatok, amelyek az érkezéskor a hatósági állatorvos által fertőző (ragadós) betegségben szenvedőknek, vagy fertőző (ragadós) betegségre gyanúsaknak találtatnak. A fenti három pont szerint a biztosításból kizárt sertésekre nézve az 1923. évi X. t.-c. hatálya az eladó terhére változatlanul fennáll. 3. A biztosítás hatálya kezdődik a sertésvásártérre felhajtott sertéseknél a megérkezés után, a kirakás alkalmával eszközölt sikeres (kedvező eredménnyel járt) hatósági állatorvosi vizsgálat befejeztével, a vidékről (fővárosból) közvetlenül a sertésközvágóhídra érkezett sertésekre nézve pedig a közvágóhíd területére történt behajtás alkalmával eszközölt sikeres (kedvező eredménnyel járt) hatósági állatorvosi vizsgálat befejeztével, mindkét esetben feltéve, hogy az előbbi 2. pontban említett kizáró okok nem forognak fenn. 4. A biztosítás hatálya, illetve a vásárpénztárnak az állattulajdonossal (eladóval, vevővel) szemben fennálló kártalanítási kötelezettsége a 3. pontban meghatározott időponttól kezdve mindaddig tart, míg a vásártérről a fővárosi közvágóhídra áthajtott (átszállított) sertés, vagy pedig a vidékről (fővárosból) közvetlenül a fővárosi közvágóhídra érkezett sertés leöletett és a hatósági húsvizsgálat befejezést nyert. 5. A vásártérről nem a fővárosi sertésközvágóhídra, hanem máshová (külföldre, vidékre, fővárosba) elszállított sertésekre nézve a biztosítás hatálya a vasúti kocsiba történt berakás befejezéséig, illetve lábon vagy tengelyen való elszállítás esetében a vásártéri kapu elhagyásáig tart. 6. A biztosított sertések után a következő károk téríttetnek meg: I. Elhullás esetében a) az eladónak a biztosítás hatálya alatt az eladásig bekövetkezett elhullásokat, ha az elhullás a vásártéren történt; b) a vevőnek a vételtől kezdve bekövetkezett elhullásokat a következő összegekben: a) ha az elhullás a vétel első napján történt, a vételár 10 (tíz) %-kal csökkentett összegét, p) ha az elhullás a vétel második vagy harmadik napján történt, a vételár 20 (húsz) %-kal csökkentett összegét, x) ha pedig az elhullás a vételtől számított későbbi időben történt, a vételár 40 (negyven) %-kal csökkentett összegét. II. Elkobzás esetében ha a sertést levágás, vagy kényszerszúrás után és szabályszerű, vagyis a főváros területén mindenkor érvényes kormányhatósági, illetve helyhatósági húsvizsgálati szabályrendelet szerint foganatosított hatósági húsvizsgálat alapján kobozták el, a kártalanítás a vételár alapján a következő súlyokért fizettetik: a) 80 (nyolcvan) kg-on aluli szalonnás sertés kobzása esetében a kobzott súlyhoz 22 (huszonkettő) % számítandó hozzá. b) 80 (nyolcvan) kg-on felüli szalonnás sertés kobzása esetében a kobzott súlyhoz 15 (tizenöt) % számítandó hozzá, c) hús kobzása esetében a kobzott súly teljes értékben téríttetik meg, minőség szerint és a húsnak az elkobzás napján a sertésközvágóhídi húsvásáron jegyzett napi átlaga alapján. d) Terhes méhek a kártalanításból, illetve a biztosításból ki vannak zárva és az eladó közvetlenül felelős a vevőnek. A vásárpénztár a kár összegét a vevőnek előlegezheti. e) Három kg-on aluli húsrészeknek, vagy ugyanilyen súlyú belső szerveknek (nyelv, tüdő, máj, vese, velő, lép) kobzása esetén térítési igény nem támaszható. Gondatlan kezelés okából elkobzott húsért, vagy belső szervekért pedig térítés egyáltalában nem jár. 7. A biztosításból folyó kártalanítások az elhullást, vagy elkobzást igazoló hatósági igazolvány alapján fizettetnek ki, feltéve, hogy a fél az igazolványt az elhullástól vagy elkobzástól számított 15 napon belül a vásárpénztárnak benyújtja. 8. Biztosítási díj címén a sertésvásártérre avagy a sertésközvágóhídra érkezett és biztosításra elfogadott minden élő sertés, süldő, malac után az állat tulajdonosa az eladási ár %%-át tartozik a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár r.-t.-nak megfizetni. Abban az esetben, ha az eladási ár, illetve a vételár nem állapítható meg, a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár r.-t. becslés utján és minőség szerint, a sertés érkezése napján jegyzett vásári átlagárat veszi alapul. A biztosítás érvényessége szempontjából a biztosítási díj szabályszerűen befizetettnek tekintendő, ha azt a biztosító fél a vásárdíjjal egyidejűleg rótta le. 9. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan sertéshullát, húst, húsrészt, szalonnát, belső részt (zsigert) és egyéb melléktermékeketafőváros állategészségügyi telepének kell átadni. 97