Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 928 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1925. április 29-iki tanácsülés. 928. szám. 329 ben az ellátás élvezetére jogosító feltételek előbb meg nem szűnnek. Az özvegyet illető végkielégítés csakis az eltűnt férj jogerős bírói holttá nyilvánítása után utalványozható. A 3. §. a) és c) pontjában említett esetekben — méltánylást érdemlő körülmények fenforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják — a közgyűlés az elsőfokú fegyelmi hatóságnak a javas­latára, a tanács előzetes hozzájárulásával, az alkal­mazott, illetőleg annak özvegye és árvái részére ellá­tást engedélyezhet. Ez az ellátás annak az ellátásnak megfelelő hányadában, vagy egész kivételesen annak egészében állapítandó meg, amely az alkalmazottat, illetőleg annak özvegyét és árváit a jelen szabályrendelet értel­mében megilletné abban az esetben, ha az alkalmazott szolgálatának a 3. §. a) és c) pontjában említett okok­ból való megszűnésekor szolgálatképtelenné vált volna. Ilyen esetekben, ha a bíróság ítéletében szabad­ságvesztés-büntetést is megállapít s ha az alkalmazott nőtelen és gyermektelen, vagy ha nejének és gyerme­kének a jelen szabályrendelet értelmében egyébként sincsen igénye állandó ellátásra, a közgyűlés által a fentiek szerint engedélyezett állandó ellátást csak a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának befejezését követő hó elsejétől kezdve lehet folyósítani, ha azon­ban az alkalmazottnak állandó ellátásra egyébként igénnyel bíró neje, vagy gyermeke van, a részére engedélyezett állandó ellátást a szabadságvesztés­büntetés végrehajtásának tartama alatt a nő, vagy gyermek, illetőleg annak gyámja, vagy gondnoka kezeihez kell folyósítani. 5. §. Az ellátási összeg kiszabásánál alapul veendők; a) a beszámítható szolgálati idő; ' b) a legutoljára élvezett beszámítható javadal­mazás, amely alatt kizárólag a havifizetést kell érteni, míg mindenféle más elnevezésű illetményt a nyugdíj összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 6. §• Az ellátás alapjául beszámítandó szolgálati idő kezdődik: a) azokra nézve, akik az 1885. évi november hó 1-éig léptek a főváros szolgálatába, attól a naptól fogva, amelyen a székesfővárosnál az első hivatali esküt letették; b) a most jelzett időponton túl alkalmazottak­nál pedig a hivatali eskü letételét követő hó 1-ső napjával. Azokra nézve, akik első eskütételük napját iga­zolni nem tudják, vagy a hivatalba lépésük idején fennállott gyakorlat szerint esetleg hivatali esküt nem tettek, a beszámítható szolgálat attól a naptól kez­dődik, amelyen rendes fizetésük első részlete ese­dékessé vált. Amennyiben ez az időpont sem lenne már két­ségtelenül megállapítható, a nyugdíjazásnál beszámít­ható szolgálati idő kezdetének igazolására más meg­felelő bizonyítékok is elfogadhatók. A 18-ik életév betöltése előtt eltöltött szolgálati idő az ellátás alapjául egyáltalában be nem számítható. A tényleges szolgálati idő annak a hónapnak az utolsó napjával ér véget, amely hónapban az alkal­mazottat az elsőfokú hatóság a szolgálat köteléke alól tényleg felmenti. 83

Next

/
Thumbnails
Contents