Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

3. 1925. március 24. tanácsülés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfővárosi önálló városi fogyasztási adókról és az állam fogyasztási adók pótlékolásáról, továbbá azok kivetése, kezelése és ellenőrzése tárgyában.

15*. t 1925. március 24-iki tanácsülés. 410. szám. ,>lB5sorto< -lÉsate c .IBVÉITIIB -Bnovm/ -bí ÖVÍ -nalajad övb\ n -öbB s -sétnal .OSET jlolBlé .(BVBtl iBaSBl öaíiiJÍ -3XÜÍ agéai Ö1ES ÍBÉlf ÖbB Byli. Eri -ól ö 8 ' b) ha a 12 K-t meghaladja, de 600 K-nál nem több, annak 4%-a, c) ha a 600 K-t meghaladja, de 3000 K-nál nem több, annak 2%-a, d) ha a 3000 K-t meghaladja annak 17o-a. 31. §. Jogorvoslatok. Az adóhivatalok által eszközölt adókivetések ellen a kivetéstől számított 30 nap alatt a székesfőváros tanácsához felszólamlásnak van helye. A fogyasztási adóügyekben elsőfokon a tanács határoz. A tanácsnak az adók jogossága és helyessége kérdésében, úgyszintén az adók visszatérítése, vagy az előírt adók törlése tárgyában hozott elsőfokú véghatározata ellen a székesfőváros közigazgatási bizottságának adóügy bizottságához lehet felebbezni; minden más esetben, amennyiben jogorvoslatnak helye van, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának másodfokú véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest a közigazgatási bírósághoz panasznak, a közgyűlési másodfokú véghatározat ellen pedig a m. kir. belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. A közgyűlésnek az elsőfokúval egybehangzó másodfokú véghatározata ellen további felebbezésnek helye nincs, jogában áll azonban a félnek az ellen a m. kir. belügyminiszterhez felülvizsgálati kérelemmel élni. A felebbezéseket, valamint a panaszt és a felülvizsgálati kérelmet a jogorvoslattal megtámadott véghatározat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell benyújtani. 32. §. Bírságolások. Mindazon mulasztás, vagy cselekmény, amely a székesfővárost az őt az ezen szabályrendelet értelmében megillető fogyasztási adó, vagy adópótlék jövedelmében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének kiteszi, az 1923. évi XXXIII. t.-c. 3. §-a hetedik bekezdése értelmében jövedéki kihágást képez és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó, illetve adópótlék négyszeres összegétől annak nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Minden egyéb, a jelen szabályrendelet határozmányaiba ütköző cselekmény, vagy mulasztás, mint szabályellenesség, ugyancsak az idézett törvényszakasz alapján 100.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetőeljárás tekintetében az 1909. évi XI. t.-c. idevonatkozó határozmányai az irányadók. Kihágások, vagy szabályellenességek felfedezése esetén a tettes ellen a felfedezett szabályellenes cselekmény, vagy mulasztás lényeges adatait feltüntető tényleírás veendő fel, lehetőleg a rendőri hatóság által kijelölendő rendőri közeg jelenlétében, vagy ha ez nem lehetséges, két hitelt éremlő tanú közreműködésével. A tényleírások úgy a fél, mint az azok felvételénél jelenlevő összes közegek és tanuk által