Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

3. 1925. március 24. tanácsülés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfővárosi önálló városi fogyasztási adókról és az állam fogyasztási adók pótlékolásáról, továbbá azok kivetése, kezelése és ellenőrzése tárgyában.

24-iki tanácsülés. 410. szám. Ha a kiszállított bor adózatlan, annak mennyisége a borszemleívekbe szintén kiadásba helyezendő az illető hordónál, amelyből kivétetett és a bor épp oly elbánásban részesül és az idegen határba épp úgy adómentesen szállítható ki, illetőleg, ha a bor szabadforgalomba kerül, épp ügy adózandó meg, mint mikor a bor a feltételesen adómentes pincéből szállíttatik ki (lásd a 17. §-t). A gyáros minden főzés alkalmával a főzés megkezdésétől számított 24 órán belül a gyárban ellen. őrző szolgálatot teljesítő pénzügyőri közeg igazolásával írásban bejelenteni köteles az erre illetékes fogyasztási adóhivatalnál, hogy a főzőkészülékbe hány liter bort öntött be, annak megjelölésével, hogy a bort melyik hordóból vette ki. Ezt a bormennyiséget a hivatal a bor szemleíven az illető hordónál, mint borpárlat gyártásra használt bort kiadásba helyezi. A borpárlatról felfektetett szemleívekbe pedig előjegyzésbe veszi, hogy a borszemleíveken a borpárlatfőzésre kiadásba helyezett borból hány hektoliterfok szesz nyerhető. Ez akként állapíttatik meg, hogy minden 100 liter borból annyi hektoliterfok szeszt lehet előállítani, mint ahány térfogat százalék alkoholt tartalmaz a bor. A főzés hejelentése után 24 óra alatt szintén a szolgálatot teljesítő pénzügyőri közeg igazolásával írásban köteles bejelenteni a gyáros az illetékes fogyasztási adóhivatalnál, hogy hány hektoliterfok borpárlatot főzött. Ha a kifőzött borpárlat hektoliterfokmennyiség 05%-kal kevesebb, mint amennyi a kifőzésre bejelentett borból nyerhető, a hivatal tényleírást vesz föl és amennyiben a megejtendő vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a kifőzésre bejelentett bor nem teljes mennyiségben használtatott fel a borpárlat gyártására, a gyártól a borra a feltételes adómentességi kedvezmény azonnal megvonandó és a borszemleíveken bevételezett egész bbrmennyiség, kivéve azt a bort, ami igazoltan kiszállíttatott a gyárból, megadózandó. A borpárlat szemleíveibe véglegesen bevételbe helyezendő az a hektoliterfokmennyiség, amit a gyár gyártott szeszként bejelent és az illetékes m. kir. pénzügyi hivatal is igazol. Az így bevételezett borpárlatot kell a 17. §. rendelkezései szerint megadózni. A hivatal a gyárakban havonkint szemlét tart: o) megállapítja a szemleíveken bevételezett bormennyiséggel szemben tényleg előtalált borhiányt, b) megállapítja a borszemleíveken borkiszállítás címén kiadásba helyezett bor mennyiségét és azt levonja a tényleg előtalált hiány mennyiségéből és az így megállapított különbözet számolandó el, c) megállapítja a szemleíveken borpárlat gyártására kiadásba helyezett bor mennyiségét literekben s amennyiben az így kiadásba helyezett bor mennyisége kevesebb, mint az előző pont szerint elszámolandó hiány, a különbözetet, levonva ebből az apadásra engedélyezett százalékot, a bor fogyasztási adójával megadóztatja és ezt a mennyiséget a borszemleíveken kiadásba helyezi, d) megállapítja a borpárlatszemleíveken, hogy hány hektoliterfok borpárlatot készített a gyár a gyár bejelentése szerint és megállapítja, hány hektoliterfok borpárlatot gyártott a gyár az illetékes m. kir. pénzügyi hivatalok közlése szerint. Amennyiben a két adat-között eltérés mutatkozna, a gyár ellen tényleírást vesz fel, 6. A likőrgyárosok, akiknek likőrgyártására iparigazolványuk van, (likőr alatt az olyan, égetett szeszesitalt kell érteni, aminek szesztartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel meg nem mérhető), a gyárakba behozott szeszt aszerint adózzák meg, hogy annak szesztartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel megmérhető-e, vagy sem és ehhez képest