Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

1924. december 17-iki tanácsülés. 1598. szám. Egyhavi fizetési előleget csak egészen kivételesen olyan esetekben lehet engedélyezni, amikor a kérelmező orvosi vagy egyéb bizonyítvánnyal igazolja, hogy az egyhavi fizetési előlegre feltétlenül szüksége van. A félhavi fizetési előleget három havi, az egyhavi fizetési előleget pedig hathavi egyenlő s egymásután következő részletekben kell visszafizetni. Újabb fizetési előleget semmi körülmények között sem lehet addig engedélyezni, amíg a korábban engedélyezett fizetési előleg visszafizetésére megállapított három, illetve hat hó le nem telt, még akkor sem, ha a korábbi fizetési előleg a visszafizetésre megállapított időpont előtt fizettetik is vissza. A szaktanítók fizetési előlegben csak akkor részesülhetnek, ha legalább 10 évi szolgálatuk van, míg az ideiglenes és helyettes oktatószemélyzet, valamint a napibéres dajkák és altisztek részére fizetési előleg egyáltalán nem adható. 12. A 123.970/1921—

I, számú tanácsi határozat III. 3. pontjában megállapított értékhatárok 1923. évi október hó 1-étől kezdődőleg 10.000, 1924. évi április hó l-jétől kezdődőleg pedig 100.000 koronában állapíttatnak meg; ezektől az időpontoktól kezdve a családi pótlék szempontjából a gyermeket csak abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek az összege, illetve a természetbeni javadalmazásnak az értéke a havi 10.000, illetve 100.000 koronát eléri vagy meghaladja, viszont a törvényes feleség után csak abban az esetben jár családi pótlék, ha bármiféle forrásból származó jövedelme havi 10.000, illetve 100.000 koronánál kevesebb. Az 1923. évi július hó 1-je után kötött házasságoknál a törvényes feleség után járó családi pótlék annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, amelyben az alkalmazott a házasság megtörtént megkötését bejelenti. II. 1. Az 1923. évi július hó 1-je előtt nyugalombahelyezelt székesfővárosi közoktatási alkalmazottak nyugdíját és nyugdíjon felül járó kegydíját, rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypótlékát vagy bármilyen más készpénzjárandóságát az 1923. évi június hó végével be kell szüntetni. 2. A nyugdijszabályrendelet értelmében nyugdíjra igénnyel bíró székesfővárosi közoktalási alkalmazottaknak nyugdíját az 1923. évi július hó l-jétől kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, ame'yre az illetőnek abban a fizetési fokozatban, amelybe nyugalombahelyeztetésének időpontjában tartozott, igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Kivételt képeznek az 1923. évi július hó 1-je előtt nyugalomba helyezett igazgatók és főigazgatók, akiknek nyugdíját az 1923. évi július hó l-jétől kezdve, annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illetőnek az igazgatók, illetve a főigazgatók részére a jelen határozattal újonnan megállapított fizetési fokozatokban igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Ugyancsak kivételt képeznek az 1917. évi július hó 1-je előtt nyugalomba helyezett azok a főóvónők és címzetes igazgatók, akik a nyugalomba helyeztetésük időpontjában az első fizetési fokozatba tartoztak, valamint az 1917. évi július hó 1-je után, de 1923. évi július hó elseje előtt nyugalomba helyezett azok a főóvónők, és címzetes igazgatók is, akik a nyugalombahelyeztetésük időpontjában az első A) fizetési fokozatba tartoztak, akkor, ha a középiskolai címzetes igazgatók a beszámítható javadalmazásuknak legalább 85%-ával, az elemi és polgári iskolai címzetes igazgatók és főóvónők pedig a beszámítható javadalmazásuknak legalább 82%-ával felérő nyugdíjra szereztek igényt; ezeknek a nyugdíját az 1923. évi július hó l-től kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illetőknek a főóvónők, illetve a címzetes igazgatók részére a jelen hatá-ozattal újonnan megállapított fizetési fokozatban igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állnának. Amennyiben a nyugdíj megállapításánál alapul vett fizetés később emelkedik vagy csökken, a nyugdíjat is a fizetés emelkedésének vagy csökkenésének időpontjától kezdve megfelelően emelni vagy csökkenteni kell. Azok a közoktatási alkalmazottak tehát, akik a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra szereztek már igényt, mindenkor ugyanolyan összegű nyugdíjban részesítendők, mint amilyen összegű fizetésre a fentiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állnának. Azok a közoktatási alkalmazottak pedig, akik a beszámítható javadalmazás valamely százalékában megállapítandó nyugdíjra szereztek igényt, mindenkor az annak a fizetésnek az őket megillető százalékában megállapítandó nyugdíjban részesítendők, amely fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állnának. 3. Ha az a fizetési fokozat, amelybe a nyugdíjas a nyugalomba helyeztetésének időpontjában tartozott, időközben megszűnt, a nyugdíj összegének megállapításánál a legközelebbi magasabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. & K