Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
2. 1924. február 13. tanácsülés jegyzőkönyve - 112
22 1924. február 13-iki tanácsülés. üirdi 2 : Szám- JL- 5. Az állami és az állam által kezelt színházakban a belépőjegyek vagy belépődíjak után: a) rendes előadás alkalmával 5 (Öt) százalék; b) idegennyelvü színi-, opera- és operetté előadás alkalmával, valamint az előadott színdarabok, operák és operettek első budapesti előadása (premiere) alkalmával 10 (Tíz) százalék adót kell fizetni. 6. A belépőjegyek árának 1272 (Tizenkét és fél) százalékát kell fizetni a bemutató mozgószíntiázak összes előadásai alkalmával. 7. A belépőjegyek árának 15 (Tizenöt) százalékát kell adó fejében fizetni a cirkuszok előadásai alkalmával. 8. A belépőjegyek árának 20 (Htez) százalékát kell fizetni adó fejében sétarepülés alkalmával. 9. A belépőjegyek árának 25 (Huszonöt) százalékát kell fizetni adó fejében: a) bálokon és táncvigalmakon; b) magánszínházak idegennyelvü színi-, opera- és operetté előadásain. Idegennyelvű minden olyan előadás, melyen egynél több főszereplő előadása nem magyarnyelvű. Ha azonban az előadás felemelt helyárak mellett rendeztetnék, ezt a magasabb, az állami és az állam által kezelt színházaknál 10 (Tíz) százalékot, a magánszínházaknál pedig 25 (Huszonöt) százalékot kitevő adót abban az esetben is fizetni kell, ha csak egy főszereplő is nem magyar nyelven vesz részt az előadásban. Ezen vonatkozásban azonban nem tekintendők főszereplőknek az állami és az állam által kezelt színházak állandóan szerződtetett vendégművészei. 10. A belépőjegyek árának 30 (Harminc) százalékát kell fizetni: a) a magánszínházak által előadott színdarabok, operák és operettek első budapesti előadásán (premiere); b) oly kiállításokon, melyek képző- vagy iparművészeti termékek bemutatását azok aukciószerű eladásával kapcsolja össze; c) minden olyan mulatóhelyen, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az előadás után ételeket vagy italokat szolgáltatnak ki, vagy ahol dohányozni szabad (ide nem tartozik a nézőtértől teljesen elkülönített buffet). 11. 3373 (Harminchárom és egyharmad) százalék adót kell fizetni az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) helyiségében fizetett kártya, vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vígalmi adó kivételével bármely más címen szedett bevétel után. 12. 40 (Negyven) százalék adót kell fizetni: a) lóversenyeken és ügetőversenyeken; b) a nyilvános helyeken (kávéházban, vendéglőben stb.) játszott kártya vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vígalmi adó kivételével bármily más címen szedett bevétel után. 13. Oly szórakozásoknál, melyek részben alacsonyabb, részben magasabb adó alá esnek, a magasabb adótételt kell alkalmazni. Az adófizetési kötelezettség szempontjából belépődíjnak kell tekinteni az elővételi díjat, a ruhatári díjat, valamint a programm, színlap, tárgymutató, ismertető stb. árát is, amennyiben valaki ilyet vásárol. 14. A 2. §-nak 3. pontjában felsorolt belépőjegy váltásához nem kötött szórakozások alkalmával: a) oly helyiségekben, hol a szórakozást csak a zene nyújtja, személyenként és esetenként 200 (Kettőszáz) korona; b) oly helyiségekben, hol a szórakozást előadás (hangverseny, mozgószínház, varieté stb.) nyújtja, személyenként és esetenként 500 (ötszáz) korona; c) oly helyiségekben, hol a szórakozást tánc, előadás vagy mutatvány nyújtja és d) oly helyiségekben, hol a közönség táncolhat, személyenként és esetenként 1000 (Egyezer) korona vígalmi adót Icell fizetni. Mindezen esetben a megállapított adón kívül a ruhatári díj, valamint a programm, színlap, ismertető stb. ára után, amennyiben ilyenek kibocsájtatnak, valaki ilyent vásárol, még 10 (Tíz) százalék adót kell fizetni. 15. A szeparéban helyet foglaló minden személy (vendég, vagy annak társaságában lévő mulatóhelyi alkalmazott) 5000 (Ötezer) korona vigalmi adót tartozik fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a jelen § 8. pontjának b) alpontja értelmében a belépőjegyek után előírt 25%-os, vagy a 13. pontban előírt adót már megfizette. Egyben a törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanács tudomásul veszi a tanácsnak azt a bejelentését, hogy a m. kir. belügyminiszter jóváhagyása reményében — a felemelt adótételek sürgős beszedéséhez fűződő fővárosi pénzügyi érdekekre való tekintettel — a belépőjegy váltásához nem kötött szórakozásban résztvevőkre a szabályrendelet 4. § 14. pont a), b), c), d) alpontok és a 15. pontban megállapított adótételeket 1924. évi február hó 15-én életbelépteti. Minthogy ez a határozat szabályrendeletet foglal magában, 15 napon át kifüggesztendő és kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendő. !112. Tárgyaltatott a tanács 412/1924— VI. számú előterjesztése az ebtarlási és ebvizsgálati, valamint az ebvédjegy másodlati díjaknak a felemelése ügy. bjn.
