Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
9. 1924. október 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1104
1924. október 8-iki tanácsülés. 1104. szám. 295 Ugyancsak nem nyer alkalmazást ez a korlátozó rendelkezés a hatvanadik életév betöltését követő hó 1-től kezdve azoknál az özvegyeknél, akik hatvanadik életévüket az 1924. évi július hó 1-ét követő időben töltik be, akiknek özvegyi nyugdíját tehát a hatvanadik életév betöltését követő hó 1-től kezdve, a fenti 4 pont szerint járó összeggel kell megállapítani. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a fenti 4. pont harmadik bekezdésében említett ellátások megállapításánál is alkalmazni kell. 6. Azoknál az özvegyeknél, akik az 1924. évi június hó 30-a után fognak kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), vagy a nyugdijszabályrendelet 4. §-ának harmadik bekezdése alapján engedélyezendő ellátásban részesülni, az ellátás engedélyezése alkalmával — a fenti 5. pontban foglalt korlátozás figyelembevételével — esetről-esetre kell megállapítani azt, hogy az ellátás a fenti 2. pont szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) hány százaléka legyen. 7. A nyugdijszabályrendelet 19. §-ának negyedik bekezdésében említett esetben, ha a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az egyébként igényjogosult elvált nő részére járó özvegyi nyugdíjat — tekintet nélkül annak a tartásdíjnak az összegére, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt — az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek az 50°/o-ában; ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet is hagyott hátra — ugyancsak tekintet nélkül annak a tartásdíjnak az összegére, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt — az igényjogosult özvegy részére járó özvegyi nyugdijat, az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 60%-ában, az elvált nő, vagy esetleg elvált nők részére együttesen járó özvegyi nyugdíjat pedig az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 40%-ában kell megállapítani. Ha az elvált nő, illetőleg az özvegy részére a fentiek szerint megállapított özvegyi nyugdíjak a tartásdíj összegével, vagy az elvált nő, esetleg elvált nők, illetőleg az özvegy vagyoni viszonyaival nem állanak arányban, a tanács esetenkint állapíthatja meg az elvált nő (nők), illetőleg az özvegy részére járó özvegyi nyugdíjak összegét azonban az ekként megállapítható özvegyi nyugdíjnak az összege, illetőleg az özvegyi nyugdíjaknak együttes összege az özvegyi nyugdíj címén különben járó összeget semmiesetre sem haladhatja meg. 8. A székesfővárosi közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak özvegyeinek az özvegyi nyugdíjra való igényjogosultsága szempontjából továbbra is a nyugdíjszabályrendelet 19. §-ában foglaltak az irányadók. 9. A nyugdíjszabályrendelet 31. §-ában foglalt és a hátrahagyottak ellátásait korlátozó rendelkezések az ellátások megállapításánál nem nyerhetnek alkalmazást. 10. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó székesfővárosi közigazgatási és közkórházi tisztviselőnek, vagy egyéb alkalmazottnak olyan özvegye, aki az elhalt férje után a székesfővárostól járó özvegyi nyugdíján kívül a székesfővárossal az érvényben álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikének terhére is részesül özvegyi ellátásban, illetőleg aki a székesfőváros, vagy a szóbanlevő nyugdíjintézetek valamelyikétől járó özvegyi ellátáson kívül a székesfőváros, vagy a szóbanlevő nyugdíjintézetek valamelyike terhére a saját alkalmaztatása után is részesül nyugdíjban az 1924. évi július hó 1-től kezdődően a jelen határozat rendelkezései szerint részére megállapítható ellátások közül csak az egyik ellátást, még pedig a magasabb összegű ellátását (özvegyi nyugdíját, vagy nyugdíját) kaphatja meg teljes összegében, míg a másik, vagyis a kisebbösszegfi ellátásnak (esetleg ellátásoknak, özvegyi nyugdíjnak, illetőleg özvegyi nyugdíjaknak, vagy nyugdíjnak) csak az 507o-át kaphatja. A jelen határozat rendelkezései alá tartozó és tényleges szolgalatban álló nőtisztviselő vagy egyéb nőal kai mázott, aki elhalt férje után a székesfővárostól vagy a székesfővárossal az érvényben álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikétől özvegyi ellátásban is részesül, az 1924. évi július hó 1-től kezdve a tényleges szolgálatának tartama alatt, a fenti 5. pontban foglalt korlátozó rendelkezés figyelembevételével járó özvegyi nyugdíjnak (özvegyi nyugdijaknak) csak az 50%-át kaphatja. " ,, 11 A tényleges szolgálatban álló, illetőleg a nyugalombahelyezett székesfővárosi' közigazgatási és közkórházi tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak elhalálozása esetén járó temetési segély megállapításánál az 1659/1923 kgy. számu közgyűlési határozatban foglaltak az irányadok, illetve a közgyűlési határozatban foglaltak szerint kell a temetési segélyeket megállapítani 12 A tényleges szolgálatban, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak özvegye részére, az elhalálozás napját követő három hónapon át, mindenkor a járandóságok esedékességének napján folytatólagosan ki kell fizetni azokat a készpénzjárandósagokat amelyek az elhalt részére ez alatt a három hónap alatt járnának abban az esetben, ha még életben volna A szóbanlevő készpénzjárandóságokat külön utalvanyrendelet bevárása nélkül upvanott és uevanúgy kell számfejteni, elszámolni és az özvegynek a kezeihez kifizetni, mintha az elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a szóbanlevő három hónap alatt életben volna.